Dr. Zacher Gábor toxikológus, az OMSZ orvosa és hatvani kórház sürgősségi osztályán teljesít orvosi szolgálatot. Farkas Mónika a Győr+ Rádió riportere egy éjszaki ügyelet után beszélgetett vele telefonon. Az interjú érdekesebb részeit most itt olvashatják.
Miért ennyire fontos, hogy maradjunk otthon?
Mi csak reménykedhetünk, hogy nem jutunk el addig, ahol az Egyesült Államok, az olaszok vagy éppen a spanyolok tartanak. Persze ezt a #maradjotthon-t lehetne még komolyabban is venni, mert például a hétvégén a Normafánál is sokan voltak. Áprilisba léptünk, itt a tavasz, jön a jó idő. Az emberek vélhetően nehezebben tolerálják majd az otthonlétet, márpedig ez fontos lenne, mert színtiszta matematikával bizonyított, hogy ha kevesebb emberrel érintkezünk, a vírust is kevesebb embernek adhatjuk át. Szakértők azt is levezették, hogy ha az ember normálisan éli az életét, dolgozni jár, bevásárol, találkozik a haverokkal, akkor körülbelül havonta 400 emberrel kontaktál. Most ha valaki hordozó, erre a 400 emberre veszélyt jelenthet. Ha csökkentjük a kontakt-aktivitásokat, akkor bőven lecsökkentjük a fertőzés veszélyét is. Úgyhogy tényleg nagyon fontos a maradj otthon! Ez természetesen nem a megoldás a járványra, hiszen ez nem egy gyógyszer, de az átadás lehetőségét jelentősen tudjuk vele csökkenteni.
A jelenlegi járványhelyzet mennyire terheli meg pluszban az Országos Mentőszolgálat vagy épp egy sürgősségi osztály napi munkáját?
Érdekes híreket hallottam, akár a nagyobb városokból, akár a kisebbekből: a betegek száma csökkent, viszont a súlyos betegek száma növekedett.
Elmaradtak azok a betegek, akiknek tulajdonképpen korábban sem lett volna indokolt a sürgősségi betegellátást igénybe venniük. Gondolok itt például a két hete hátfájósokra, akik mégis este fél 9-kor mentek be a sürgősségire a nappali szakrendelés helyett.
Ebből a szempontból ez pozitív, aminek a későbbiekben lehet haszna. Gondolok itt arra, hogy talán ez a járványhelyzet rávilágít arra, hogy mire is való a sürgősségi ellátás. De persze járványhelyzet ide vagy oda, vannak súlyos betegségek, az emberek ugyanúgy kapnak szívinfarktust vagy stroke-ot, ugyanúgy vannak baleseti sérültek. Bár ez is érdekes, mert a balesetek száma is lecsökkent.
A mostani egyik leggyakoribb kérdés: egészséges ember egy bevásárláshoz hordjon-e kesztyűt, maszkot?
Különböző vélemények vannak. Véleményem szerint, aki teljesen tünetmentes, akinek nincsenek rizikófaktorai – s valljuk be, a lakosság jelentős része azért ide tartozik – azoknak én úgy gondolom, hogy nem kell maszkot hordaniuk. Ha betartja azokat a higiénés szabályokat, amiket nagyon sokszor elismételnek, az elengedő kell, hogy legyen. Ma reggel leszaladtam a pékhez, ahol mindig egy vagy maximum két ember tartózkodhat bent, s az emberek kint is megfelelő távolságra állva várakoztak, betartottak minden előírást. Tehát én úgy gondolom, hogy egy makkegészséges, nulla rizikófaktorral rendelkező embernek a maszk és a kesztyű teljesen felesleges. Nem beszélve arról, hogy ezek a maszkok nagyon hamar megtelnek a saját váladékunkkal ami kilégzés során kikerül belőlünk, s a maszk ennek egy részét kiszűri. Az ilyen maszkokat minden esetben ki kellene dobni, s már érintheti a veszélyes hulladék kérdését is.
Olyat is láttam már hogy maszkban futnak az emberek. Erről mi a véleménye?
Úgy gondolom teljesen felesleges az ilyenfajta plusz óvintézkedés. Erre nincs semmi szükség. Viszont ha rizikóval bír, és érzi, hogy valami nincs rendben, akkor az maradjon otthon. A saját, az ön, meg az én érdekemben, és a családom és az ország érdekében is.
A bezártság, a szorongás hogyan érinti a már meglévő esetleges függőségeket?
Jelen helyzetben az internet-használat van túlsúlyban, az emberek onnan tájékozódnak, annak segítségével tartják a kapcsolatot az ismerőseikkel. A tv is fontos, sokan néznek ilyenkor sorozatokat. Úgy gondolom, jó lenne, ha a könyvek és az olvasás is előtérbe kerülhetnének, nem csak mindig a digitális világ. Nem egyszerű a helyzet, mert sokszor 60 négyzetméterre van bezárva a két szülő a két kamaszgyerekkel. Ilyenkor egy szikra is elég a viták kirobbanásához.
A szakma a magányosokat is egyre gyakrabban emlegeti, hogy vajon náluk mennyire erősödhet meg az öngyilkosság gondolata, mennyire fog megnövekedni azok száma.
Ezt nem tudjuk megmondani, de van egy ilyenfajta félsz s ez már a szakmában is megjelent. Tehát a mentális állapotunk egyben tartása is hihetetlenül fontos lenne ebben helyzetben, s ezzel is nagyon sokat kellene és kell is foglalkozni. Oda kell figyelni egymásra.
Ebben a stresszes helyzetben megnövekedhet az alkohol, a drogok, a gyógyszerek és a dohányzás gyakorisága…
A drogokkal kapcsolatban arra gondolok, hogy talán a beszerezhetősége nehezedik, s ezért egy kicsit kevesebb lesz a használat. Az érdekesebb kérdés lehet, hogy az az ember, akinek eddig minden nap megvolt egy adott mennyiségű alkohol ivási szokása, s most ez ilyen-olyan okból megszűnt, annak hogy segíthetünk. Mert ha nem jut hozzá, akkor megjelenhetnek az elvonási tünetek. Ebből kifolyólag jelentkezhetnek olyan problémák, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek, így a kezelésük tovább terhelheti az egészségügyet.
Vajon mikorra leszünk legalább a nagyon-nagyon nehezén túl?
Nem tudjuk megjósolni, az egészségügyben amúgy is nagyon nehéz ilyet tenni. Ám azt gondolom, hogy ha betartjuk a szabályokat és kellően fegyelmezettek leszünk, akkor azért itt 3-4 hónap alatt a jelentős részén ennek a történetnek túl lehetünk. Ne felejtsük el: a neheze még csak most jön! Még csak most jönnek a tömeges megbetegedések, ami sokkal nagyobb kihívás elé fogja állítani az egészségügyi ellátórendszert és az országot. Úgy gondolom, együtt ezt sikerül megoldani!
Televíziós szerkesztő: Kárpát Zsolt