Az Aludj máskor! 24 órás diákvetélkedőben a Győr+ Médiánál is teljesítenek feladatokat a részt vevő csapatok. Az alábbi cikkek az ő írásaik, nem a Győr+ Média által készített írások.

A díszkút:
Az aqualunai Győr városának egyik kedvelt turistalátványossága az úgynevezett Szent György-díszkút. Évente több száz kiránduló osztály, nyugdíjas klub, nyaraló család választja úticéljául a város főterétől nem messze lévő, egyébként egészen kicsinek mondható szobrot, amely Szent Györgyöt ábrázolja a gyíkkal, melynek máig tartó hírnevét köszönheti. Az emlékmű különlegessége, hogy a város oxigénellátásában is fontos szerepet tölt be, megállás nélkül eregeti magából a városlakók számára nélkülözhetetlen éltető buborékokat, ugyanis a vízbolygó egyik legjelentősebb levegővel teli ürege felé építették. Míg más városokban ez mesterségesen került kialakításra, itt természetes, földrajzi képződményről beszélünk. A szobor létfontosságú feladata mellett a turistákat is szép számmal a városba csalogatja, bár nem feltétlenül esztétikai értéke segítségével teszi ezt. A város lakói aggatták rá a ,,Gyíkos Gyurka” gúnynevet, amit a Szent György által elkergetett, a legenda szerint hatalmas, az embereket félelemben tartó gyík komolytalan ábrázolása miatt érdemelte ki.

A legenda:
A látogatókat leginkább az előbb már említett, a kinézetben fellelhető hiányosságokat nagyban kárpótló legenda vonzza a kúthoz. ‘E történet szerint Győr városát évszázadokkal ezelőtt hosszú hetekig fenyegette egy alatta élő, gigantikus méretű, gyíkszabású szörnyeteg. Az elbeszélések szerint az állat vakítóan fehér szempárral rendelkezett, ami egyesek elmondása alapján a mai napig fel-felvillan a tenger legsötétebb árkaiban, bár ez valószínűleg már csak a rakoncátlan gyerekek ijesztegetésére szolgál, megjegyeznénk: a módszer rendkívül hatásos. Az akkor még csak 19 éves György a város mellett fekvő apró falvak egyikének magányos lakója volt, és erős fizikuma, harcban mutatott tehetsége miatt döntött úgy, hogy a várost védelmező harcosok közé áll. A munka eleinte pont olyan könnyűnek bizonyult, mint amilyennek csatlakozásakor elképzelte, a baj hónapokig elkerülte Győr városát, apróbb tengeri kártevőkön kívül semmi más nem veszélyeztette a lakók biztonságos életét. Azonban egy nap pánikolva kereste fel a helyi fő magisztrátusokat egy mélytengeri árkok közelében tengeriuborkákat legeltető pásztor, aki zaklatottan számolt be egy olyan eseményről, aminek hatására a város idilli nyugodtsága már csak egy szép emléknek volt mondható. Két hatalmas, fehér szem, sötét pikkelyek, csattogó fogak szerepeltek a jelentésében, amik egy máig ismeretlen, akkor még vízisárkány néven emlegetett lényhez tartoztak. Szent György a többiek félelmével ellentétben ő az izgalmat, a kalandot és a lehetőséget látta a gyík feltűnésében. Végre értelmét látta addig értelmetlennek gondolt életének, a hosszú kiképzésére már nem csak idővesztegetésként tekintett vissza, sőt, hálás volt az ottani megpróbáltatásokért. Egyből önként jelentkezett parancsnokánál, hogy részt vehessen a szörny megölésére indított hadjáratokban, de felettese tapasztalatlanságára hivatkozva elutasította kérését. Az ifjú György csalódottságában úgy döntött, hogy egymaga fog szembe szállni a fenevaddal. Elsősorban rátermettségét akarta bebizonyítani, tudatni akarta parancsnokával, hogy hosszú évek fárasztó szolgálata nélkül is képes rendkívüli profizmussal fegyvert rántani, elintézni a bestiát. Másik oka az elhatározása mögött a belső késztetés volt, miszerint tennie kell valami nagyot vízi élete során, ami hálát fog kiváltani az emberekből, netalántán, ami által fennmarad a neve Aqualuna történelmében. Hosszú éjszakákon át dolgozott tervén, javítgatta, pontosította elképzeléseit még a szerinte legmegfelelőbb dátum megtalálásával is napokig bajlódott, figyelembe véve a tengeri áramlatok érkezését, erősségét és egyéb kockázati tényezőket. Senkinek nem szólt magánakciójáról, ami végül a 16. hónap 30. napjának éjszakájára esett. Ez az időpont az évszázadok során mindenki által ünnepelt piros betűs nappá vált. Amint a nap utolsó sugara sem hatolt keresztül a hatalmas víztömegeken, összeszedte harci fegyvereit, köztük kedvenc szigonyát. Elindult, hogy minden vágyát valóra váltva keresztül szúrja végre a rémség torkát, ezzel megmentve mindenki által imádott Győr városát a fenyegetéstől. Terveivel ellentétben nem sikerült észrevétlenül kijutnia a városból, utólagos írásokból tudjuk, hogy az éjszakai élet aktív szereplőit illette a szerencse, hogy utoljára láthatták életében a későbbi szentet.

Az akció végkifejlete
Szent György történetének további alakulásáról nincsenek biztos információink, ugyanis a legendát a György által gondosan vezetett, az ősi könyvtárakban megőrzött, mai napig megtekinthető napló alapján írta meg évtizedekkel később egy ma már senki által sem ismert szerző. Ex parancsnoka lejegyzett jelentéseiből tudhatjuk, hogy ezen bizonyos éjszaka után soha többé nem látták a harcost. Eltűnt, mintha soha nem is létezett volna. És hogy miért is avatták később szentté ezt a rejtélyes módon kámforrá vált makacs embert? Miért is veszik sokan biztosra, hogy ő kergette el a gonoszt? Mert vele együtt az óriásgyíknak is végleg nyoma veszett. Nem villogott többé a sötétben szemének hátborzongató fehérsége, nem hallatszott az árkok mélyéről borzalmas üvöltése, nem rémült halálra a nyugodtan dolgukat végző, jámbor pásztorok sokasága.

Összeesküvések:
Mivel sem a szörny, sem a hős holttestét nem találták meg soha, az évszázadok múlásával egyre több és több hajmeresztő ötlet született sorsukat illetően. A legismertebb az összeesküvés-elmélet szerint György sohasem ölte meg a szörnyet, ehelyett megszelídítve azt, járta a tengereket álnéven, teljes titokban. Arra, hogy eközben hogyan is rejtette el azt a gigantikus méretekkel rendelkező szörnyet, senki sem tud magyarázatot mondani az ebben hívők közül. A legmeghökkentőbb feltevések között szerepel a történet egy repülni megtanuló vízi hüllőről, és egy hüllő gyomrában holtan fekvő harcosról is. Mondanunk sem kell, ennek pont annyi valóságalapja van, mint hogy Aqualunán holnaptól tűzzel világítunk a víz alatti házainkban.

(Cikkünkben minden ismert, fontos információ megtalálható Szent Györgyről, és az ő ihlette díszkútról.)

Források:
https/:gyikosgyurifanpage.aq,
https/:legendaksztgyorgyrol.lun,
https:/elborultosszeeskuvesek.aqlun