Magyarországon 2020-ban a 16–74 évesek 79 százaléka böngészett naponta az interneten. A napi szintű online jelenlét leginkább a 16–24 évesekre, a legkevésbé pedig a 65–74 évesekre jellemző, az elmúlt tíz évben mindegyik korcsoportban jelentős növekedés figyelhető meg e téren – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vizsgálata.

Abban már nincs semmi meglepő, hogy a 16–34 évesek közül szinte kivétel nélkül mindenki küldött, fogadott üzeneteket a virtuális térben 2020-ban, de az 55–64 évesek több mint fele, és a 65–74 év közöttiek valamivel több mint egyharmada is kapcsolódott így másokhoz. A telefon- és videóhívások személyesebbé tehetik az online találkozásokat.

Az online és a személyes találkozások gyakoriságának egyidejű vizsgálatára csak ritkán adódik lehetőségünk, ezért is különösen izgalmas a KSH legutóbbi, 2016. évi „kis népszámlálásásnak” adatai, amit most elemzett a hivatal.

Kiderül belőlük, hogy életkortól függetlenül arányaiban többen keresték fel 2016-ban szinte napi rendszerességgel az internetes közösségi oldalakat, mint ahányszor meglátogatták vagy vendégül látták személyesen a családtagjaikat, barátaikat.

A családi állapotunkkal is összefügg, milyen gyakran keresünk fel internetes közösségi oldalakat – állapítja meg a vizsgálat.  Leginkább a fiatalabb korösszetételű nőtlen, hajadon családi állapotúakra volt jellemző, hogy szinte naponta látogattak ilyen oldalakat, legkevésbé pedig a – jellemzően idősebb – özvegyekre.

Online jelenlétünk erősödött, egyre több területen vesszük igénybe az internetet és a rajta keresztül elérhető szolgáltatásokat. Ugyanakkor a hozzánk közel álló emberek által nyújtott érzelmi és anyagi biztonságérzet 2019-ben magasabb volt, mint 2014-ben. Személyes kapcsolatainkra tehát továbbra is nagy szükségünk van. A járvány idején az internet segíthet abban, hogy bár fizikailag távol, virtuálisan mégis közel legyünk egymáshoz, szűri le a tanulságot a KSH.