A Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában Nagy Katalin műsorvezető Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte.

Riasztó a helyzet Romániában – kezdte a miniszterelnök, arra utalva, hogy két határ melletti kórházban összesen 50 fertőzött ellátását vállalták át. Kiemelte, hogy a Román átoltottság 29 százalék, Magyarországon 59 százalék, majd azzal folytatta, hogy a delta-variáns súlyosabb, mint az eddigi mutációk. Továbbra is az emberek lelkére próbálnak hatnak, illetve hangoztatni, hogy a „harmadik oltás felér egy életbiztosítással.”

„Jó, ha az ember zsebében van egy maszk!” – utalt a maszk hasznosságára a kormányfő, de hangsúlyozta, hogy senki ne ringassa magát hamis biztonságérzetbe, mert megoldást csak az oltás nyújthat, így továbbra is arra kérnek mindenkit, aki még nem tette: vegye fel az oltást, mert bizonyított, hogy az oltás működik!

Kiemelte azt is, hogy az ország nyáron felkészült, minden megtalálható az egészségügyben, és „az ország működésének leállítása nélkül fel tudjuk venni a harcot a negyedik hullám ellen”, amelyről egyébként már most látható: hazánkban nem tombol olyan vészesen, mint sok környező országban.

A magyar vakcina is szóbakerült, amelyről Orbán Viktor elmondta: „mi magunk is fejlesztünk oltást, nem állunk rosszul vele, minden reményünk megvan, hogy legyen saját fejlesztésű vakcinánk.” De emellett természetesen fontos, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokat is elérhesse és használhassa az ország.

A migránskérdés előkerülésével kifejtette azon véleményét, hogy a a nyugat-európaiak nem bíznak saját magukban, feladták, hogy a saját nemzetük a népesedési válságon urrá tud lenni. Éppen ezért pótolnák a hiányzókat migránsokkal. Ez a gondolkodásmód a magyar embert mellbe vágja, mi nem ilyenek vagyunk.  Ránk magyarokra a harc jellemző, amelyet a gyermekeinkért folytatunk, mert a magyar fiatalok szeretnének gyerekeket. Sőt, többet is szeretnének, mint amennyi valójában megszületik. Így a cél az lenne, hogy elgördüljenek az akadályok az ellen, hogy az emberek ne merjenek annyi utódot vállalni, mint amennyit szeretnének, s ha ez sikerülne, akkor helyrebilleni a népességi egyensúly. A nyugati gőg ezzel szemben mindenkire rá akarja kényszeríteni, hogy mások is úgy éljenek, mint ők maguk.

Hangsúlyozta, hogy a németek például barátaink, Európában pedig mindig arról van szó, hogy Námetország mit szeretne, így Európa erősen németesedett, így azt akarják, hogy mindenki vegye át az ő megoldásaikat, gondolkozásukat. Viszont ez tőlünk rettentően messze van, éppen ezért ellensúlyt akarunk képezni a német Európa-felfogással szemben.

Eddigi tapasztalataink szerint ha jött a baj délről, nem kapott segítséget hazánk, sokkal inkább egyfajta ütközőzónának tekintették Magyarországot. Elvárták tőlünk, hogy védjük meg őket, ők pedig folytathassák a kényelmes életüket, ezt láthattuk például a török elnyomás alatt is. Orbűn Viktor kiemelte azt is, hogy „egy hiba beismerése nagyvonalúságot igényel, ma ez hiányzik az európai politikából különösen. Ma már mindenki kerítést épít, de soha egy európai vezető nem ismerte el Magyarországot.”

A rezsiharc témája is előjött, amelyről a kormányfő elmondta, Magyarországon a kettőezres évek alatt, amikor a baloldal irányított, a baloldali kormányok folyamatosan engedték, hogy emeljék a szolgáltatók a rezsiárakat, amik így az egekben voltak. 2010-ben felvették a kesztyűt Brüsszellel szemben ez ügyben is, amely nagy csata volt, de sikerült megváltoztatni ezt az állapotot. Megszületett a rezsiárszabályozás, amely rögzítette a gáz és a villany árakat. Példaként hozta a miniszterelnök, hogy Bécsben ma az áram ára duplája budapestinek, a berliniek pedig háromszoroság fizetik annak, amelyet mi fizetünk.

A baloldali képviselők, a Gyurcsány-féle csoport még mind a mai napig piaci árat követelnek, ami azt jelenti, hogy 380-400 ezerrel nagyobb költség terhelné a magyar családokat. Elmondta a kormányfő, hogy Brüsszel semmit nem tett, amikor már lehetett látni, hogy felfelé fognak menni a rezsiárak Európában, radásul továbbra is árat emelnének a gáz és a villany, valamint az üzemanyag esetében, s mindig a klímavédelemre hivatkoznak. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy nem a lakossággal kell ezeket megfizetettni, hanem a klímaromboló cégekkel.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati politikusoktól ma már nem várnak el keménységet, de virágcsokrokkal nem lehet megvédeni a határt. Felelős döntések kellenek, főleg most, amikor a járványok és migrációk korát éljük, a vezetőknek pedig határozott döntéseket kell hozniuk. Kitért arra is, hogy a migráció okait nem elég csak elmagyarázni, hanem meg kell akadélyozni, hogy az illegális migránsok bejussanak.