Az elmúlt években az Audival, a Mollal és a térségi hulladékgazdálkodási Kft.-vel is futott közös innovációs projektje a Széchenyi István Egyetem matematikusainak, akik előbbi esetben az autókipufogók zajosságának előrejelzésén, utóbbiakban pedig járattervezési és munkaszervezési feladatokon dolgoztak.

A korszerű ipari matematikai technológia a kutatás-fejlesztés hajtómotorja Európában. Egy most záruló, közel 1,4 milliárd forintos európai uniós projekt egyik eredményeként olyan szolgáltatási szervezetet, úgynevezett one-stop-shop-ot hozott létre a HU-MATHS-IN nevű, alkalmazott matematikus kutatókat tömörítő hazai hálózat, amely tulajdonképpen egy egyablakos kapcsolatot jelent a vállalatok és a matematikusok között, elősegítendő, hogy az ipar rátaláljon a feladatai megoldásához megfelelő matematikai csoportra.

Az elmúlt években több, elsősorban jármű- és egészségipari projekt bizonyította a modell sikerességét, így az Audi, a Bosch, a Mol, a Takeda, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is igénybe vette egy- egy megoldandó feladathoz az EU-MATHS-IN magyarországi szervezete, az országszerte hét egyetem és két kutatóintézet 150 matematikusát tömörítő Magyar Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltató Hálózat (HU-MATHS-IN) segítségét.

A HU-MATHS-IN három tagja, a győri Széchenyi István Egyetem, mint konzorciumvezető, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem most záruló, 2017 és 2021 között megvalósult „A HU-MATHS-IN – Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat tevékenységének elmélyítése” című, EFOP-3.6.2-16-2017-00015 azonosítószámú projektje során mintegy húsz miniprojektben dolgoztak együtt az ipari szereplők az alkalmazott matematikusokkal.

Dr. Horváth Zoltán, a HU-MATHS-IN elnöke, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, az általuk alkalmazott matematikai kutatási módszerek, mint a modellezés, a szimuláció, az optimalizáció vagy épp a gépi tanulás szinte bármelyik ágazatban felhasználhatók.

Hozzátette, a matematika az ipari folyamatok szinte minden elemében ott van, csak észre kell venni, és ki kell tudni használni. Kiemelte, az ő vezetésével többek között az Audival együttműködve egy olyan innovációs projekt zajlott, amelyben az autókipufogók zajosságának előrejelzésére dolgoztak ki számítógépes szimulációs módszertant. Az új modell az eddigieknél lényegesen pontosabban, de ugyanannyi idő alatt, már a tervezési fázisban képes eredményeket mutatni.

Két járműútvonal optimalizáláshoz kapcsolódó projektben is részt vettek a győri matematikusok, dr. Hajba Tamás egyetemi adjunktus szakmai vezetésével.

Az egyikben a Mol egész országra kiterjedő járatterveit optimalizálták modellezéssel és matematikai szoftverek felhasználásával. Eredménye olyan járatterv, amely jelentős üzemanyag megtakarítást mutat a referencia értékekhez képest.

A másikban a 112 településből álló Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén működő Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. részére dolgoztak ki egy olyan matematikai modellt, amellyel pontosan meg lehet mondani, hogy melyek a legoptimálisabb szelektív hulladékgyűjtési módszerek. Ezzel a vállalat, illetve a társulás számára fontos ajánlásokat tudtak megfogalmazni, és kiderült, hogy bizonyíthatóan hogyan alakul az ehhez a munkához minimálisan szükséges járművek és munkatársak száma.

Műanyag hulladék szelektíves gyűjtésének optimális járatterve (részlet) egy Győr térségi körzetben. (Hajba Tamás, Psenák Bálint (SZE))

Dr. Horváth Zoltán rámutatott, a matematika mellett természetesen a szaktudás is nagyon fontos ezekben az innovációs programokban, ezért rendszerint interdiszciplináris csoportokban dolgoznak. Hozzátette, a már említett egyablakos rendszerhez kapcsolódóan a projekt keretein belül létrehoztak egy integrált kompetenciakatalógust is, amely tartalmazza az egyes kutatócsoportokat, azok kompetenciáit, illetve a hozzájuk fűződő korábbi kutatási programok leírását.

A HU-MATHS-IN vezetője megjegyezte, mindez tehát egy európai tudományos kapcsolatokkal is rendelkező szolgáltatási hálózat, amely könnyen elérhető az ipari szereplők számára, ezért a professzor arra biztatja a KKV-kat és a nagyvállalatokat egyaránt, hogy keressék őket kérdéseikkel, problémáikkal, ők pedig partnerek lesznek a megoldásban.