A legutóbbi kormánybejelentés alapján a jövő évtől igényelhető CSOK Plusz meglévő gyermekre nem, csak vállalt gyermek esetén lesz elérhető, így számos ügyfél kiesik az igénylői körből és egészen biztos, hogy csak az idei év végéig részesülhet támogatásban. A határidő szűkössége miatt számukra különösen fontos a sikeres és zökkenőmentes ügymenet, ezért a Credipass és a Duna House szakértői ezúttal a kifejezetten ingatlanhoz kapcsolódó, rejtett buktatókat vették sorra.
A kormány legutóbbi bejelentése szerint a 2024. január 1-jétől érvényes új támogatási forma, a CSOK Plusz jelentős változásokat tartogat a korábbi „városi” CSOK-hoz képest. Friss hitelpiaci statisztikák szerint ezzel a mostani igénylők akár kétharmada is eleshet a támogatástól, épp ezért a szakértők azt tanácsolják: érdemes még most lépni és beadni az igénylést december 31-ig.
„Az egyik fontos változás, hogy jövőre már csak vállalt gyermekre lesz igényelhető a CSOK, meglévő gyermekek esetén nem érvényesíthető majd a támogatás. Azonban a meglévő gyermekek beleszámítanak majd a hitelösszeg meghatározásába: pl. ha egy gyermek már van a családban és még egyet terveznek, akkor a felvehető támogatott hitelösszeg legfeljebb 30 millió Ft lehet. A gyermekvállalásból következő jelentős változás, hogy januártól csak házastársak vehetik igénybe a CSOK Pluszt, egyedülállók és élettársak nem, a feleség életkora pedig az igényléskor maximum 41 év lehet. A kedvezményes hitelprogramot az ország egész területén igénybe lehet majd venni, tehát kombinálható lesz a Falusi CSOK-kal, így elérhető lesz az 5000 fő alatti kistelepüléseken is. A fentiek tükrében a Credipass szakértőinek tanácsa, hogy akik nem terveznek további gyermeket, vagy az életkori szigorítás miatt nem férnek bele a jövő évi támogatási körbe, azok mindenképp gondolkodjanak el és lépjenek még az idei évben az otthonteremtés felé” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.
Ha így tesz az ügyfél, akkor nem árt tudni, hogy a pénzintézetek a CSOK elbírálásánál mindig az ingatlan helyszíni szemléje alkalmával ellenőrzik a megfelelőséget, ezért érdemes odafigyelni már az igénylést megelőzően, hogy az ezzel kapcsolatos összes kritérium teljesüljön. „Először is fontos, hogy az ingatlan a nyilvántartási rendszerben lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepeljen, tehát lakhatásra alkalmas legyen. Ezért pl. építési telek vagy egy hétvégi ház, nyaraló nem számít CSOK-képesnek. Alapvető kritérium még az ingatlan komfortfokozata is – pl. melyik helyiségek legyenek fűthetőek – valamint, hogy a lakásnak, háznak rendelkeznie kell minimum egy 12 négyzetmétert meghaladó lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőszobával, mosdóval és egyedi fűtési móddal. Továbbá a közműves villamosenergia-ellátás, szennyvízelvezetés és ivóvízellátás is alapelvárás.” – mondta el Fülöp Krisztián. „Sokan talán nem is gondolnak rá, hogy az ún. LINA rendszerben (Lakástámogatási információs lekérdező alrendszer) szereplő „tiszta lap” is elengedhetetlen új CSOK igénylésekor, vagyis azok számára, akik a korábban felvett támogatást (pl. szocpol, korábban igényelt CSOK) már visszafizették. Ugyanis, ha az ügyfél tévesen benne marad a rendszerben, későn kap észbe, akkor 2 héttől, akár 2 hónapig is eltarthat, mire törlésre vagy javításra kerülnek az adatok és így nem adhatja be az új igénylést. Érdemes tehát ezt is leellenőrizni, természetesen, ebben is segíthet egy profi pénzügyi szakértő.” – tette hozzá.
Gyakori esetként nehezíti a pozitív elbírálást az ingatlan hasznos alapterületének kérdése is. A hasznos alapterületnek új vagy használt lakás, illetve használt lakóház esetén, kettő gyermek vállalásakor legalább 50 m2-nek kell lennie, új lakóház esetén ez az alapterület legalább 80 m2. A pénzügyi szakértők gyakran találkoznak olyan ingatlanokkal, amelyek határesetnek számítanak a megfelelőség szempontjából. Ezért azt tanácsolják: abban az esetben, ha a megadott határértékek körül mozog a megvásárolni kívánt ingatlan alapterülete (pl. hivatalosan pont 50 m2), akkor mindenképp érdemes az előzetes értékbecslés lehetőségével élni. Ezzel elkerülhető az a kellemetlenség, hogy akár 1 m2-en múljon a támogatás igényelhetősége. Különösen ajánlott az előzetes felmérés a tetőtéri lakások esetében, mivel ezeknél a 190 cm alatti területek nem számíthatóak bele a hasznos alapterületbe – ugyanez érvényes a teraszokra, erkélyekre is, melyek szintén nem számítanak a CSOK esetében. A közös területeken bérelt tárolók, plusz helyiségek lakáshoz kapcsolása is okozhat fennakadást az ingatlan felmérésénél: érdemes tehát ezekre is odafigyelni és időben tájékozódni, hogy beleszámíthatóak-e a teljes alapterületbe, vagy sem. „Szakértőink találkoztak olyan alapterületet érintő kérdéssel is, ahol az 50 négyzetmétert meghaladó, frissen felújított lakás esetén nem teljesült a minimum egy darab 12 négyzetméteres lakószoba feltétele – itt arra a megoldásra jutott a tulajdonos, hogy a két kisebb szoba közti falat kivette, így szerencsére már igényelhette a támogatást. Tehát arra is van példa (szerencsére kevesebb), hogy bontani kell a megfelelő állapot eléréséhez.” – mesélte a szakember.
Jellemzően családi házak esetén további problémát vethet fel az is, ha az ingatlan közterületről, vagy saját használatú útról közelíthető meg – ilyenkor kérdéses lehet a telek teljes alapterületének mérete, vagyis, hogy mi számítható bele és mi nem. Érdemes a helyi önkormányzattal is egyeztetni a helyi szabályozási tervekről, ugyanis előfordult már, hogy az előzetes értékbecslés során derült ki: a megvásárolt telek egy része a későbbiekben közterület lesz, mivel a helyi önkormányzat utcát szeretne szélesíteni. Emiatt könnyedén megakadhat a folyamat, megnőhet a várakozási idő, amíg kiderül, mekkora is lesz pontosan a telekméret.
Kapcsolódó cikkeink:
Illusztráció: depositphotos.com