Kevesen tudják, hogy augusztus 20-a Magyarország legrégebbi ünnepe, 1097-ben ünnepelték meg először, István király 1083-as szentté avatása előtt tisztelegve. Fontosságát jelzi, hogy olyan sokszor talán egy ünnepünket sem akarták betiltani, elhallgattatni, vagy eredeti mondandójától megfosztani, mint ezt. - Szigeti Sándor kollégánk ünnepi jegyzete.

A török megszállás alatt a hódító Oszmán Birodalom nem nézte jó szemmel az államalapító királyról és a független magyar államiságról való keresztény megemlékezést. A 18. században XIV. Kelemen pápa elrendelte reform áldozata lett, amikor gyakorlatilag adminisztrációs okok miatt megszüntették a Szent István-nap európai megünneplését. A híres osztrák császárnak, Ferenc Józsefnek hasonló problémája volt vele, mint a törököknek: a független magyar állam ünnepét látta benne, ezért az 1848–49-es szabadságharc leverése után jó ideig nem engedélyezte a megtartását.

S ha ez nem lett volna elég, 1948-ban Rákosi Mátyásnak is meggyűlt vele a baja. Eltörölni ugyan nem merték, de új jelentéstartalommal ruházták fel, ekkor lett az alkotmány és az új kenyér ünnepe.

Mielőtt tehát természetesnek vennénk, ne felejtsük el, hogy csak 1989 óta lehet újra szabadon megemlékezni Szent István királyról és a magyar államalapításról.