Az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli szakasz nyíltvonali vágányépítési munkálatai lezárultak - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez ért az új Budapest-Belgrád vasútvonal építése, hiszen az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli szakasz nyíltvonali vágányépítési munkálatai lezárultak, s így a jövő év végére elkészülhetnek a magyarországi munkálatok – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kiskőrösön.

A tárcavezető a V-Híd gépbemutató ünnepségén arra emlékeztetett, hogy a vasútvonal magyarországi nagysebességű kétvágányú szakaszának megépítése mintegy 800 milliárd forintos beruházás, és ennek most az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez érkeztek.

“A mai napon ugyanis az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli vonal nyíltvonali vágányépítési munkálatai befejeződnek (…) Itt az elmúlt időszakban a V-Híd és partnerei 150 kilométeres kétvágányú vasúti pályát építettek meg, ami azt jelenti, hogy nagyjából 300 kilométernyi vágány fektetésére kerül sor” – mondta. “Egyes állomásokon még zajlik a munka, készítik elő a biztosítóberendezések telepítését is. Ezt követik majd a felsővezeték-építési munkálatok, az oszlopokat már látjuk is, és a budapesti szakasz kivitelezése is kezdetét vette” – tette hozzá. “Mindez azt jelenti (…), hogy a jövő év végére már teljesen készen lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, és egy új korszak nyílik a Budapest és Belgrád közötti vasúti közlekedésben” – folytatta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, ez ugyanakkor számos lehetőséget is tartogat hazánk számára, például a kelet-nyugati együttműködés révén. Leszögezte: ebben egyesek veszélyt látnak, a magyar kormány azonban lehetőséget. “Mi azt gondoljuk, hogy erősíteni kell Kelet és Nyugat kapcsolatrendszerét. Azok, akik erre veszélyként tekintenek, inkább elszigetelnék egymástól a keleti és a nyugati világot, főleg annak gazdasági szereplőit” – fogalmazott. Szavai szerint ebben a vitában a legjobb érvek Magyarország oldalán vannak, ugyanis a gazdaság sokat profitált az elmúlt években abból, hogy hazánk Kelet és Nyugat fontos európai találkozási pontja lett. Újabb bizonyítéknak nevezte erre a Budapest-Belgrád vasútvonalat is, amely jelentős hasznot hoz majd Magyarország számára: egyrészt minden korábbinál közelebb hozza a szomszédos Szerbiával, másrészt ez lesz a legversenyképesebb teherszállítási útvonal a dél-európai kikötőkbe érkező, Nyugat-Európába tartó távol-keleti áruk számára.

Aláhúzta, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke évi 800 milliárd euró körül van, ez Kelet-Ázsia egésze esetében több ezer milliárd eurós nagyságrendet képvisel. “Ennek pedig egy jelentős része bizony hajón Dél-Európába érkezik, ahonnan vonattal ezeket az árukat Nyugat-Európába kell szállítani” – mutatott rá. Valamint arra is kitért, hogy a beruházásnak köszönhetően óriási fejlődés előtt áll a budapesti elővárosi vasúti közlekedés is, illetve a magyarországi teher- és személyszállítás még nagyobb arányban kerül át vasútra, amely a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód. “Ez Magyarország történetének a valaha volt legnagyobb és legösszetettebb kötöttpályás közlekedési fejlesztése” – emelte ki.

A miniszter végül kifejtette, hogy ilyen az, “mikor a józan ész felülkerekedik az ideologikus, dogmatikus megkötöttségeken”, a beruházás ugyanis nem jöhetett volna létre, ha “mi is ideologikus, dogmatikus megközelítés által foglyul ejtett külpolitikát folytatnánk”. Megjegyezte, hogy ez európai összevetésben is nagy, összetett vasútépítési munka, márpedig a magyar gazdaság elmúlt években végbement dimenzióváltását tanúsítja, hogy a projektben egy hazai vállalat vezető szerepet tudott és tud játszani. “A V-Híd ezzel a munkával nemcsak az európai, hanem nemzetközi szinten is végleg letette a névjegyét (…) Megvannak a gépek, megvannak az emberek, ma már 1200-an a vállalatcsoport kötelékében, és a referencia is megvan” – sorolta. Tudatta, hogy a magyar vasúti építőipar teljesítménye 2010 óta már hétszeresére nőtt, tavaly az értéke nagyjából 340 milliárd forint volt, ami egy év alatt több mint 50 százalékos bővülést jelent.