A hazai háztartások 88 százalékában van internet-hozzáférés, a 16–74 évesek 79 százaléka pedig naponta barangol a neten. Az uniós állampolgárokhoz képest többen vagyunk fent közösségi oldalakon, és nagyobb arányban nézünk videós tartalmakat – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss felméréséből.

A magyar háztartások 88 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2020-ban. Tovább közeledtünk az európai uniós átlaghoz (91 százalék), a tagállamok rangsorában hazánk így a középső harmadban foglalt helyet. A hazai 16–74 éves lakosság 79 százaléka, a 16–24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel 2020-ban. A legidősebb korosztálynak, a 65–74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra nap mint nap.

Amint az a KSH A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői című kiadványából kiderül, a naponta internetezők közül tízből négyen átlagosan 1-2 órát, további hárman 3-4 órát töltenek a világhálón. A napi webhasználók között (30 százalék) közel azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre.

Mire használjuk a netet?

A hazai netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót.

Kiemelkedően magas, 87 százalékos volt a hazai internethasználók körében a közösségi oldalakon részt vevők aránya, ami huszonkettő százalékponttal haladja meg a 65 százalékos uniós átlagot. Az EU tagországainak átlagánál szintén jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat, értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat, illetve kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat a magyar netezők.

Tavaly az uniós lakosság 65, a hazai 60 százaléka rendelt vagy vásárolt a világhálón egy éven belül ‒ ezzel az EU 27 tagállamának rangsorában a 17. helyen álltunk. Ugyanakkor a hazai 16–74 éves lakosság részvételi aránya az online vásárlásban egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, míg az EU27 átlagának bővülése csupán 2 százalékpont volt a 2019. évihez képest.

Tovább erősödött 2020-ban a lakossági felhasználók körében a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata. Míg az Európai Unió tagállamaiban a 16–74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig a hazai értékek 57 és 67 százalék. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a visegrádi országok között Magyarország állt az első helyen. A hazai internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására (62 és 56 százalék), illetve videók és zenék (39 és 35 százalék) megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.

Elfogadja az adatkezelési tájékoztató?

A hazai internethasználók több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben. A magyarországi internetezők körében egyelőre kisebb részarányt képviselnek azok, akik fokozottabban ügyelnek személyes adataikra: az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék) a védelmi tevékenységek közül, míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat, vagy tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). Ugyanakkor a hazai internetezők az uniós tagországok átlagát 6 százalékponttal meghaladó mértékben (43 százalék) fordítottak figyelmet személyes adataik szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére.

Arról, hogy mennyire érdekli a netezőket, milyen adatokat halásznak róluk a programok, még az év elején a Győr+ is írt cikket. Dr. Bugovics Zoltán, a Széchenyi István Egyetem szociológusa akkor arról beszélt, hogy az internettudatosságot kétféleképpen is értelmezhetjük. Az egyik, hogy mennyire tudja megfelelően kezelni a felhasználó az adott programot. Ebből a szempontból még az idősebb korosztály nagy része is tudatosnak mondható.

Sokkal árnyaltabb a kép, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire vagyunk tisztában az adathalászattal? Ebből a szempontból a tudatosság jóval gyengébb.

A győri szakember szerint ezrelékben mérhető azok száma, akik egyáltalán beleolvasnak a adatkezelési tájékoztatóba. A részletek ITT olvashatók.

Digitális ügyintézés

„A digitális társadalom fejlettségének szintjét meghatározza a lakosság széles köre által elérhető elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatások rendelkezésre állása, illetve a lakosság oldaláról az igénybevétel intenzitása is” ‒ mutat rá Lovászné Skach Edit, a KSH elemzője.

Tavaly az EU népességének átlagosan 57 százaléka, a hazainak 60 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézései során. A 16–74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén ‒ közhivatalok honlapjáról történő információszerzés, illetve űrlapok letöltése ‒ meghaladta az uniós átlagot, ugyanakkor a legmagasabb szintnek számító kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól egy százalékponttal (37 százalék).

Nem nagyon zavarja az embereket, milyen adatokat gyűjtenek róluk