Április 29. az immunológia világnapja. Ehhez kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére április 24-től 30-ig tartják az immunológia hetét. A kampányhoz idén is csatlakozott az Egyházak Világtanácsa, mely hónapok óta azon dolgozik, hogy mindenki hozzájusson a koronavírus elleni vakcinához.

Az idei mottó sokatmondó: „A vakcinák közel hoznak minket”.

A kampány rámutat, a Covid-19-járvány okozta elszigeteltség és szociális távolságtartás idején milyen fontos az oltás.

Az Egyházak Világtanácsa ökumenikus szervezet megbízott főtitkára, Ioan Sauca tiszteletes arra hívja a világ keresztény vezetőit, hogy vegyék ki részüket a kampányból. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy megvédjük az embereket a Covid-19-től és más potenciálisan halálos betegségektől.

Az UNICEF, vagyis az ENSZ Gyermekalapjának célkitűzése 2021-től 2025-ig, hogy az egész világon minden gyermek megkapja a csecsemő- és gyermekkori rutinoltásokat, valamint hogy bátorítsák az embereket a koronavírus elleni oltásra.

A pandémia előtt közel 14 millió gyermek nem kapta meg az életmentő oltásokat, kitéve őket olyan súlyos betegségeknek, mint a járványos gyermekbénulás. Az egészségügyi hatóságok attól tartanak, hogy ez a szám az elmúlt évben tovább nőtt, ugyanis sokan nem merik fölkeresni az egészségügyi intézményeket a rutinvizsgálatok elvégzéséhez. A kampány célja tehát egyfelől az oltások fontosságának tudatosítása, másfelől a vakcinákkal kapcsolatban keringő téves információk eloszlatása. „Ebben a helyi egyházak szerepe döntő, hiszen olyan távoli vidékeken is jelen vannak, ahová más szervezetek információi egyébként nem jutnak el” – tette hozzá az Egyházak Világtanácsának főtitkára.

Az immunológia világnapjának megtartását 2004-ben kezdeményezte az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (EFIS). A nap célja, hogy felkeltsék a tudományos és politikai döntéshozók figyelmét, illetve a közérdeklődést az immunológia iránt, aminek jelentőségét gyakran alábecsülik. Az immunológia elnevezés a latin immunitas szóból ered, amely adótól, közterhektől való mentességet, átvitt értelemben pedig védettséget jelent.

Már az ókorban megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egy betegségből kigyógyultak, újabb járvány esetén anélkül tudták ápolni a betegeket, hogy másodszorra is megbetegedtek volna. A 19. század végén kialakult immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely a szervezet biológiai integritása megőrzésének folyamataival, az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik.

Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere a fertőzések elleni védőoltások létrehozása. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeola, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Az immunizálás évente életek millióit menti meg, megelőzi a fertőző betegségek által okozott szövődményeket és halált, ráadásul a kezelés költségeinek töredékéért.

 Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír