Egy saját fejlesztésű betegségtérkép segítségével, a módszertan finomításával, a depresszió új altípusait azonosították a Műegyetem bioinformatikusai. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatás eredményei hamarosan a kezelésekben is hasznosíthatók lesznek - tájékoztatta a BME az MTI-t.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) keddi közleményében felidézik, hogy hét éve született az első publikáció az akkoriban úttörőnek számító kutatásról, amellyel a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) szakemberei – a Semmelweis Egyetemen és a Manchesteri Egyetemen dolgozó kollégáikkal közösen – Magyarországon hozták létre a 250 leggyakoribb betegség egymásra hatásának első térképét. Az Antal Péter vezette kutatásban egy elektronikusan elérhető, kereshető, a különböző betegségek egymásra hatását bemutató térképet alkottak.

A közlemény szerint a betegségek közötti rendszerszintű kapcsolatok vizsgálata azóta is halad, a brit UK Biobank adatbázisának felhasználása mellett további nemzetközi (finn, katalán) adatbázisokat is felhasználva. Most az eredeti elemzést továbbfejlesztve elkészült egy olyan módszertan, amely már a betegségek időbeli dinamikáját is képes kihasználni a közös molekuláris biológiai háttér felismerésére és a több betegségben szerepet játszó molekuláris mechanizmusok felfedezésére.

A rendszerrel sikerült kiemelni a depresszió releváns társbetegségeit és így felfedezni olyan közös, a depresszióval és társbetegségeivel is kapcsolatban lévő faktorokat – genetikai hátteret, környezeti és életmódbeli sajátosságokat, molekuláris útvonalakat -, amelyek az egyes betegségekre külön-külön fókuszáló elemzések esetén rejtve maradtak volna.

“A fejlesztés jelentősége, hogy a depresszió és közvetlen társbetegségeinek a közös hátterét megértve elkülöníthetők lehetnek a depresszió fontosabb altípusai, a pontosabb kórkép pedig értelemszerűen hatékonyabb kezelést tesz lehetővé” – magyarázta a közleményben Antal Péter, a VIK Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszékének docense, aki beszámolt arról is, hogy ez egy hosszú kutatás, még 2013-ban pályáztak először a UK Biobank adatainak használatára, és most is van egy futó projektjük, az Alzheimer-kór, illetve általában a demencia területén, ausztrál-kanadai-német-holland-magyar együttműködésben.

A kutatók legújabb eredményeikről augusztus 21-én számoltak be a Nature Communications című tudományos folyóiratban.