A rendszer általánosságban csökkenti a jégszemcsék méretét, de a szupercellák ellen sehol a világon nem létezik hatékony megoldás.

Az előrejelzések szerint várható, hogy az elmúlt hétvégéken jellemző – szupercellákkal, viharokkal, jégesőkkel járó – szélsőséges időjárás ezen a hétvégén is megismétlődhet hazánkban, illetve Európa több országában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer fokozott készenlétben van, és minden esetben bekapcsol, amikor térségi riasztást kap az Országos Meteorológiai Szolgálattól.

Az országszerte 986 talajgenerátorból a felhőkbe ezüst-jodidot juttató rendszer általánosságban hatékonyan csökkenti a jégszemcsék méretét, mielőtt azok lehullanának.

Ugyanakkor a határokon túlról érkező jéggel teli felhőzet, illetve a szupercellák ellen sehol a világon nem létezik hatásos megoldás.

A klímaváltozás hatására – nem csak Magyarországon – az időjárás sajnos egyre szélsőségesebbé válik, mutatják ezt a napi szinten megdőlő hőmérsékleti rekordok és a rövid idő alatt lehullott csapadékmennyiségek, illetve a szerte Európában jelentős károkat okozó szupercellák. Az országos jégkármérséklő rendszer általános esetben hatékonyan mérsékli a jégkárokat, ezt a hároméves működtetése alatt a mezőgazdaságban bejelentett, jégeső okozta károk jelentős csökkenése is igazolja. Az agrárium mellett a lakossági, ipari, állami ingatlanokban, ingóságokban keletkező jégkárt is mérsékli. Ugyanakkor elmondható, hogy sehol a világon nincs olyan technológia, amely által – az idei nyáron többször tapasztalt – extrém körülmények között teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. Például az országhatárokon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák esetében sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.

Időjárási anomáliák Európa-szerte

Az időjárás idén nyáron nagyon szélsőséges jelenségeket hozott már eddig is. A napokban Németországban hatalmas károkat okoztak a heves esőzések, az utánuk következő áradásokban pedig már negyvennél több ember vesztette életét. Jelentős volt a csapadékmennyiség a Benelux-államokban és az Alpok északi régióiban is.

Június 25-én és július 9-én Magyarországon a hőséget lezáró markáns hidegfrontok révén heves zivatarok pattantak ki. Június 25-én például több mint 10 szupercella alakult ki; az időjárás extremitását jól mutatja, hogy egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint addig egész 2021-ben. A szupercellák nagysága is rendkívüli volt: egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5-10 négyzetkilométeres, de aznap százszor ekkora cellák alakultak ki.

Július 9-én Kelet-Közép-Európában 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl még nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak. Hazánkban hét szupercella alakult ki ekkor, egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak.