A Fióka- és Madármentés Facebook oldal számos hasznos tartalmat oszt meg követőivel. Az egyik ilyen posztjuk a rigó fiókákról szól, amelyet M. András jegyez a maga humoros stílusában, s amelyből rengeteg minden kiderül, így minden állatbarátnak szívből ajánljuk!

1 pont:

„Ha nem csapzott, ha már kellően tollas, ha fut és nem csak lapul, és mondjuk nem egy járdaszigeten van egy hat sávos út közepén, akkor lehetőleg NE hozzuk el!

Ha viszont bőrigázott, esetleg csak kuporog és nem fut, menekül, ha a képen láthatónál kevesebb a tolla, fejletlenebb, ha teljesen reménytelen helyen van túlélésileg (városban simán összejöhet), akkor valószínűleg tényleg menteni kell.

Fontos sarokpont, hogy mit tesznek a szülőmadarak. Húzódjunk 10-20 méternyi távolságra s figyeljünk! Ha fél órán belül nem jön egyik szülő sem etetni, akkor baj van.

2. pont:

Ha valaki nem tudja, hogy fészekhagyók, ami annyit tesz, hogy a röpképesség elérése ELŐTT kiugrálnak a fészekből és elhozta a fiókát, akkor elsőként azt kell megnézni, vissza lehet-e oda vinni a fiókát, a találás pontos helyére? Ha igen, és nem valami életveszélyes hely túlélésileg, azaz van mondjuk bokor, amiben elbújhat, akkor vissza kell vinni a találási helyre. Nem kell aggódni, hogy megfogástól emberszagú lett és szülő innentől kitagadja, sorsára hagyja – ez őzeknél, kis rókáknál igaz, madaraknál nem oszt, nem szoroz.

3. pont: etetés

Ha elhoztuk és tartani, etetni kell.:

– ha tollatlan, akkor kell neki fűtés az inkubálás. Az etetése eléggé speciális. Ilyenkor jobb, ha keresik a Fióka – és Madármentés oldalt vagy más tényleg hozzáértőket, hiszen etesse valaki olyan, akinek van benne komoly gyakorlata.

– Ha már tollas – kb., mint a képen levő frissen szétugrált – akkor eleségként adhatunk neki földi gilisztát, de vágjuk fel 2-3 centiméteres darabokra, esetleg villa élével törjük meg. Fontos tehát, hogy ne egybe, tekeregve nyelessük le a fiókával. Kaphat lisztkukacot, gyászbogár lárvát, viaszmoly hernyót (ezek állatos boltban beszerezhetők, giliszta meg horgászboltban), de ezeket is fejezzük le, vágjuk el, azaz NE élve adjuk nekik oda.

Ami TILOS: csonti (azaz csontkukac, légylárva), légy, macska kaja, párizsi, kolbász, egyéb sós, fűszeres, füstölt emberi étel. Papagájokra kitalált kézinevelők is tiltólistások (A19, A21, Kaytee). Ha nagyon semmi nincs kéznél, akkor nyers csirkehús (színhús mellből, combból, bőr nélkül), vékonyra, giliszta formára vágva.

Ha nem akar enni a fióka, csak retteg, akkor várjunk egy kicsit, az éhség meghozza a hangját, legyőzi a félelmét. Ám ha mégsem így alakul, akkor erőből kell megetetnie a megmentőinek, mégpedig a következő módon: két embernek lényegesen könnyebb, ugyanis míg az egyik kinyitja 45 foknyira a csőrét, addig a másik betömi a torkába csipesszel a pici (!!!) darabot. S ezt a műveletet kell 5-6-szor megcsinálni.

Itatni nem kell!

Fontos, hogy a rigó fiókát nem kell itatni: hiszen a szülő sem itatja és nem visz neki vizet. Van elég nedvesség a gilisztában, a rovarokban. Ráadásul itatni nem csak felesleges, hanem kockázatos is, hiszen ha félrenyeli a vizet a fióka, akkor megfullad. Tálkában vizet kínálni lehet, de inni magától körülbelül akkor fog, amikor már egész jól tud repülni, és körülbelül amikor először fürdeni is akar a kitett vízben.

Etetésnél fontos tudni, hogy feketerigó arra van programozva, hogy bújjon el valami agyrém helyre, és onnan ordítson kajáért. Ha lakásban szélnek eresztjük, akkor garantáltan bemegy a hűtő, kanapé, szekrény stb. mögé, úgyhogy sportos bútortologatás lesz a vége. Jobb egy dobozban, szállítóban, kosárban tárolni, ahonnan valamennyire kilát, de kijönni önállóan nem tud. Ha már kezd repkedni, akkor ki kell engedni a lakásban, de csak jobb 3 napig négykézláb csipesszel hűtő mögé gilisztát kínálgatni, mint 2 hétig.

Milyen gyakran etessük?

Etetni (mérettől függően) 1-3 óránként kell, napkeltétől napnyugtáig. Éjjel nem kell, sőt nem szabad etetni, hiszen a szülő madár sem etet éjjel.  

A napkeltével kezdés viszont szó szerint értendő. Reggelre a fióka emésztőrendszere kiürül, áttisztul és nagyon éhes lesz a kismadár. A legelső etetés a legfontosabb, nem szabad elkésni vele, inkább vissza kell feküdni utána még 1-2 órát, mármint az embernek, nyilván. Reggeli első etetéskor a fióka farkaséhsége kiválón alkalmas arra, hogy lenyelje szó nélkül a kalciumos porba (ha van, akkor Korvimin-be) mártott falatokat is.

Mennyit adjunk neki?

Rigó fióka etetési mennyisége jó kérdés… Addig kell adni, míg mohón eszik. Ahogy habozni látszik – hiába tát utána mégis – meg kell állni. Közepes méretű gilisztából egy kirepülős rigó napi 50-70 szálat betol, ez kb. 3-4 doboznyi horgászbolti giliszta.

Amikor már kezd repülni, egy peremes tálcából – mondjuk egy nagyobb virágalátétből – csináljunk “túrkáló vadászmezőt” neki. Terítsünk bele földet, arra avart, és szórjuk rá a lisztkukacokat, pár szál kisebb gilisztát, s hagyjuk, hadd keresse meg magának. Amikor már ügyes, el lehet engedni. Lehetőleg ne ház mellett, mert vissza akar majd jönni, és az sem neki, sem nekünk nem jó. Vigyük embertől, házimacskáktól, autóktól távoli helyre, ott engedjük el. Remélem, nem hagytam ki semmi lényegeset! – zárta M. András a roppant hasznos információk sorolását, amely biztosan segítség lehet azoknak, akik rigó fiókával találkoznak.

Forrás és fotó: Fióka- és Madármentés Facebook oldal