A Miniszterelnökséget vezető miniszter bízik abban, hogy a következő másfél-két évben gyökeres változások lesznek a pedagógusbérekben, Gulyás Gergely erről a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szekszárdi tanévindító és épületbemutató ünnepségén beszélt pénteken.

A politikus az esemény részeként rendezett beszélgetésen azt mondta: jó lenne, ha a tanárok munkájuk fontosságának megfelelő bért kapnának.

“Szerintem ehhez közelebb vagyunk, mint bárki gondolná, akár már hónapokon belül meglehet az áttörés, amely jelentős béremeléshez vezet” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: soha annyi iskola nem újult meg, mint az elmúlt évtizedben, 62 ezerre nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és sok óvodát is felújítottak.

A jövő Magyarországa címmel tartott beszélgetés másik résztvevője, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója arról kérdezte a minisztert, hogyan értékeli az egyetemek modellváltását. Gulyás Gergely kifejtette: a modellváltás óta eltelt három év nem elég a folyamat értékeléséhez.

Azt mondta, az európai és globális versenyben való helytálláshoz arra van szükség, hogy az egyetemeknek ne kelljen az állami keretek között működniük. Az a hasznos, ha a fenntartás nem egy kevésbé mozdítható, a hallgatói igényekhez kevésbé alakítható egységes, állami irányítás alatt áll, hanem elismert szakemberek irányíthatják az egyetemeket – fogalmazott.

A kuratóriumokban vitathatatlanul tekintélyes szakemberek ülnek, azt várjuk tőlük, hogy érvényesítsék tapasztalatukat, tudásukat. Két év alatt megduplázódott az egyetemek finanszírozása – fűzte hozzá.

Szalai Zoltán Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert idézte, aki azt mondta, hogy akár már novemberben pont kerülhet a Magyarország és az Európai Bizottság (EB) közötti, az Erasmus-ösztöndíjakról szóló vita végére. A miniszter a kérdésre: mit üzen a diákoknak, úgy felelt, hogy ha az EB “nem utálja a magyar hallgatókat azért, mert magyarok, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy ösztöndíjban részesüljenek”. Hozzátette, hogy a megállapodás elmaradása esetén a kormány akár az ösztöndíjak összegének kétszeresét is biztosítani fogja.

Arra a kérdésre, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon várható-e jobbra tolódás, kifejtette: remélik, hogy 2024-ben a parlamentben lényegesen többen lesznek olyanok, akik a magyar kormánnyal azonos ideológiai alapon állnak. A többségre azonban kicsi az esély, még akkor is, ha az Európai Néppártot a jobboldalra sorolják. A legoptimistább verzió, hogy a liberálisoknak, kommunistáknak, zöldeknek és szocialistáknak együtt nem lesz többségük – jegyezte meg.

A főigazgató felvetette, hogy Ukrajnában a kisebbségi jogok csorbulnak, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában háttérbe szorítják a magyar vezetőket, és nem hangozhatott el a magyar himnusz.

Gulyás Gergely erre reagálva azt mondta, Magyarország támogatja Ukrajnát, ugyanakkor nem fogadható el, ha keleti szomszédunk alapvető európai jogelveket lábbal tipró nemzetiségi szabályozást tart hatályban.

“Ha Ukrajna az európai integrációval közelebbi kapcsolatba kíván kerülni, Magyarország meg fogja vétózni mindaddig, amíg nem állítják helyre a magyar nemzetiséget megillető jogokat” – jelentette ki.

A főigazgató közölte, megújul a kollégium beregszászi központja, ahol a jövő hét végi tanévnyitó után több száz magyar fiatal tanulhat.

Szalai Zoltán a szekszárdi tanévindító eseményen arról beszélt, hogy az MCC 1996 óta működtet közcélú, ingyenes tehetséggondozó programokat az általános iskola felső tagozatától a felnőtt korig. Jelenleg 28 Kárpát-medencei helyszínen végzik mintegy 7300 diák képzését, oktatását. A magyarországi vármegyeszékhelyek mellett jelen van a Kárpátalján, Erdélyben, és ez év októberben a Felvidéken, Dunaszerdahelyen is megnyitják központjukat. Szekszárdon 2021-ben kezdték meg a munkát, ma már 200 fős közösség tanul a helyi képzési központban.