Mindössze fél évtized elegendő volt ahhoz, hogy a Magyar falu program fordulatot hozzon a magyar kistelepülések nagyjából fél évszázada tartó elnéptelenedésében - jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken a Heves vármegyei Ecséden.
Gyopáros Alpár a program támogatásával a térség több településén elkészült egyházi fejlesztések ünnepélyes átadásán arról beszélt: az öt éve tartó programban a kormány eddig több mint 1100 milliárd forintot fordított a kistelepülések fejlesztésére.
“Mindezt nem uniós könyöradományból, hanem hazai költségvetési forrásból teremtette elő” – tette hozzá, jelezve: a támogatásoknak és a hozzájuk kapcsolódó erőfeszítéseknek köszönhetően 2019 óta több mint 1300 kistelepülésen folyamatosan, évről évre nő a lakosságszám.
A kormánybiztos közlése szerint a támogatások döntő része olyan célokat szolgált, amelyeket a helyiek kértek, szerettek volna megvalósítani településükön. Minden ilyen beruházás közös metszéspontja, hogy javítja a helyi életminőséget – fogalmazott. “Igaz ez éppúgy a járdák, utak építésére, felújítására, mint közintézmények korszerűsítésére, szolgálati házak, lakások kialakítására” – sorolta.
Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások bővítésére is jelentős összeget áldozott a kabinet, amelyek ugyancsak segítettek javítani a falvak életkörülményeit, növelni azok vonzerejét, népességmegtartó képességét – mondta Gyopáros Alpár.
Ugyanakkor a program forrásaiból megvalósult fejlesztések mindegyikére igaz, hogy az csak a “matéria”, amelyen túl kell valami más is, méghozzá az, amit a kedvezményezett kistelepülés, annak közössége tud hozzátenni mindehhez – jegyezte meg. Szavai szerint ugyanis “még mindig a falu az a hely, ahol az ember a legközelebb érzi magát a jóistenhez és ahol tisztelik a természetet”.
Gyopáros Alpár azt mondta: “a falusi embernek nem kell elmagyarázni, hogy a család az, ahol az apa a férfi, az anya meg a nő, még ha ma olyan világot is élünk, melyben vita zajlik erről a kérdésről”. Ugyanilyen természetes számára a munka becsülete is, hiszen egy-egy természeti csapás után a falusi ember “nem sírt-rítt és rohant Berüsszelhez, hanem felgyűrte az ingujját, nekiveselkedett és újjáépítette az otthonát, ha kellett, többször is” – fogalmazott.
A kistelepülésen élőknek mindezek után azt sem kell elmagyarázni, miért van szükség békére és biztonságra, hiszen tudják: a rossz szomszédság török átok, nem kell még egy háború is a nyakunkba – fűzte hozzá.
Kiemelte: abban, hogy a vidéki ember közelebb érzi magát a teremtőhöz, elsődleges szerepe van a történelmi egyházaknak, amelyeknek a kormány is köszönettel tartozik. Ezért nem kérdés, hogy amint azok évszázadok óta a falusi emberek mellett állnak, úgy a Magyar falu programmal a kabinet is odaállt a történelmi egyházak mellé.
Ennek az összefogásnak mára több mint ezer kistelepülési plébánia felújítása is az eredményei közé tartozik, ahogyan nyolcszáznál több ilyen épületet eszközbeszerzéssel tettek vonzóbb közösségi térré – tájékoztatott. Félezernél több helyszínen közösségszervező munkatárs foglalkoztatását is támogatta a program, továbbá egyházi fenntartású temetők körülményeinek javítását szintén jelentős összegekkel segítette és segíti a program, amelyet a kormány addig folytat, amíg a falvakban élők számára minden tekintetben a városihoz mérhető életminőséget tud biztosítani – hangoztatta Gyopáros Alpár.