Az idei év valódi trendfordulót hozott az ingatlanpiacon, amely tranzakciószámokban az elvárásoknak megfelelően teljesített, keresletben pedig jócskán túlszárnyalta az elmúlt két évet. Szélsőségekben 2024-ben sem volt hiány, zömében a korszerűbb otthonok felé fordult az érdeklődés, de a régóta vevőre váró, rosszabb minőségű ingatlanok javarésze is gazdára talált idén. A Duna House országos ingatlanközvetítő hálózata összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat az átlagoktól a legekig.
Pár szó az átlagokról
„Az ingatlanpiaci szempontból gyengén muzsikáló 2023-as év átlagánál 13%-kal magasabb összeget, 45,2 millió forintot fordítottak ingatlanvásárlásra a vevők az idei évben országosan, míg a fővárosban 6%-kal, 60,4 millió forintra emelkedett az átlagos ingatlanérték tavalyhoz képest.” – nyilatkozta Máté Ferenc, vezérigazgató-helyettes.
Az országos értékesítési adatok alapján a panelek 635, a téglalakások 807, a házak pedig 422 ezer forintos átlag négyzetméteráron keltek el idén. A teljes hazai ingatlanpiacot vizsgálva az újépítésű ingatlanok átlagosan 830 ezer Ft/m2 összegért cseréltek tulajdonost, a fővárosban azonban ennél jóval költségesebb az újlakás-vásárlás, 1,5 millió forint körül alakul a korszerű, új projektek lakásaiért kért átlagos négyzetméterár.
Az eladók motivációját vizsgálva a tulajdonosok közel 28%-a korábbi ingatlanbefektetését tette pénzzé, negyedük örökölt ingatlanát értékesítette, 21%-uk nagyobb ingatlanba való költözés miatt vált meg lakásától. „Míg a tavalyi évben főként azok vásároltak ingatlant, akik élethelyzetükből adódóan kénytelenek voltak költözni, addig az idei évben a csökkenő állampapírhozamok következtében a befektetők is visszataláltak az ingatlanpiacra: az adásvételek több, mint 27%-a befektetési célú vásárlás volt az országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítő adatai alapján.” – tette hozzá a szakértő. Az idei évben a legtöbb tranzakció otthonteremtési céllal zárult, a vásárlók közel fele tartozott ide, köztük pedig csaknem azonos arányban voltak jelen az első lakásukra szerződők – akik átlagosan 37 millió forintból szerezték meg első saját tulajdonú otthonukat – illetve a nagyobb élettére vágyó vevők, akik 64 millió forintot költöttek a kényelmesebb lakhatás érdekében. A befektetők országos átlagban a két érték közötti, 41 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra.
Ízelítő a legekből
Végső vételár szempontjából a csúcstartó egy, a főváros budai oldalán található, természetesen energiahatékony, modern, magas minőséget képviselő, újépítésű luxusvilla, amelyért 1 milliárdot meghaladó összeget fizetett az új tulajdonosa. A luxusotthon tekintélyes alapterülete közel 600 m2, ám ez kevésnek bizonyult a legnagyobb alapterületű ingatlan címért folytatott verseny során, ugyanis az idei évben egy, a Szentendrei-szigeten megbúvó, XVIII. század első felében épült ház érdemelte ki a maga 867 négyzetméterével. A 2024-ben értékesített, legcsekélyebb méretű ingatlan egy 7 négyzetméteres, XX. kerületi lakás volt, amely 10,8 millió forintért talált gazdára. Vételár tekintetében a sor másik végén ezúttal az ország keleti felében elhelyezkedő kistelepülések bontásra váró, vagy felújítandó házai szerepeltek, amelyek közül a legolcsóbb egy 1,2 millió forintért értékesített, 35 négyzetméteres ingatlan volt Tolna vármegyében. Négyzetméterárban rekordernek egy 2,6 millió feletti egységáron értékesített, XI. kerületi, nagyon jó állapotú, 80 négyzetméteres lakás számított, de volt, aki a 2,3 millió forintot sem sajnálta négyzetméterenként egy balatonlellei, 36 négyzetméteres, lakható állapotú ház vásárlása során.
A fővárosban nem meglepő, ha több mint 100 évvel ezelőtt épült házban található lakások kerülnek a piacra, ennek ellenére a Duna House közreműködésével 2024-ben értékesített ingatlanok között ezúttal a legkorosabb egy 1711-ben épült kastély, amely Zala vármegyében, Lovásziban található. A különleges ingatlan alku nélkül, irányáron került új tulajdonosához.
Illusztráció: depositphotos.com