Az Athénban 2003 áprilisában aláírt szerződés értelmében 2004. május 1-je óta Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagállama. A schengeni megállapodás 2007-ben újabb mérföldkövet jelentett tagságunkban – az aláírásával egy közös, belső határellenőrzések nélküli térség részévé váltunk.

Az európai regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993-ban jött létre a maastrichti szerződéssel az EGK 12 tagországából. Az Európai Unió nem számít államnak, így fővárosa sincs, az intézményeinek székhelyét Brüsszelben jelölték ki. A 2007-es pénzügyi világválság során a tagállamok közül elsőként kapott segítséget Magyarország, az EU és az IMF mentőcsomagja segített újraindítani gazdaságunkat.

Az EU olyan egységes piacot hozott létre, amely biztosítja a személyek, áruk és tőke szabad áramlását. Olyan jogokkal viszont nem rendelkezik, ami megvétózná a tagországoknak az egyes szerződésekhez való csatlakozását vagy éppen annak elutasítását. Összehangolt szabványokat alkalmaznak, ami nagyobb és hatékonyabb piaci szempontból – az EU területén történő eladáshoz meg kell felelni a szabályoknak. Az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelmét biztosítja egy közös versenytörvény keretin belül. Az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb gazdaság.

A soros elnökséget 2024 júniusában Magyarország fogja átvenni, a féléves ciklus sarokköve a migráció visszaszorítása lesz az Európai Unió balkáni bővítése mellett.

A 2024-es önkormányzati választások napján, június 9-én arról is dönteni fogunk, kik képviseljék Magyarországot az Európai Parlamentben. A tagországok összesen 720 fővel lesznek jelen, és az erre a ciklusra vonatkozó döntés értelmében 21 magyar képviselő kap helyet a brüsszeli székhelyű parlamentben.