A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra; az inflációs kockázatok fokozódása a monetáris kondíciók további szigorítását indokolja – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi döntésről kiadott közleményében.

Az MNB testülete 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Az indoklásban hangsúlyozták, hogy a megnövekedett fundamentális inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását teszik szükségessé. A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – erősítették meg.

Februári ülésén az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az addigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte. Januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.

A monetáris tanácsa március 8-i, eredetileg nem kamatdöntő ülésén az alapkamatot 3,40 százalékon hagyta, de a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte. A kiadott  közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.