Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő október 16-án szerdán tartott kormányinfót, ahol beszámoltak azokról a döntésekről, amelyekkel kapcsolatban tegnap ülésezett a kormány. Elhangzott, hogy melyek az új gazdaságpolitikai akcióterv legfontosabb pillérei és, hogy ezekről Nemzeti Konzultációt is indítanak.
A Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszert azzal indította, hogy a frakció kérésére a kormány október 15-én döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy, „az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről Nemzeti Konzultációt indít.”
„November első felében indul a nemzeti konzultáció és 11 kérdés lesz majd benne” – mondta.
„A magyar választóknak van lehetősége arra, hogy a főbb lépésekről véleményt fogalmazzanak –hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki azt is kiemelte, hogy a világ és a gazdaság a járvány és a háború óta gyökeresen megváltozott. Ennek következménye, hogy új eszközökre van szükség, hogy Magyarország a jövőben is sikeres legyen. Hiszen „az EU egyik legnagyobb foglalkoztatottsága a magyar.”
Hangsúlyozta, hogy a növekedésre kell koncentrálni, és ebben az európai környezet egyáltalán nem kedvező. Ezért a növekedés megvalósulásának alapja, hogy törekedni kell a gazdasági semlegességre, és nem szabad belesodródni a kereskedelmi háborúba.
„Nyugatról és Keletről is várjuk a befektetőket és a legfontosabb, hogy ne zárjuk le a kereskedelmi útvonalakat!” – jelentette ki.
Ezt követően bejelentette, hogy a kormány folytatta a gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozását, azért, hogy 3-6 százalék között legyen a magyar növekedés.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elmondta, hogy a gazdaságpolitikai akcióterv három alapra épül:
– a jövedelmek vásárlóerejének folyamatos növelése,
– megfelelő lakhatás biztosítása és a lakhatási válság kezelése,
– Demján Sándor program, ami a kis és középvállalkozások méretének legalább a megduplázását segítené.
Ezekkel kapcsolatban elmondta: a cél a lehetőleg három éves bérmegállapodás lefektetése, ami lehetővé teszi a garantált bérminimum és minimálbér folyamatos emelését úgy, hogy mindkét félnek megfelelő legyen, a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt.
A kormány arról is döntött, hogy munkáshitelt indít, illetve arról is döntött, hogy a gyermekek után járó személyi jövedelem adót (szja-t) megduplázzák. Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy jövőre és 2026-ban 50-50 százalékkal nő.
Gulyás Gergely arról is szólt, hogy a főváros lakhatási problémákkal, tulajdonképpen válsággal küzd. Utalt rá, hogy Tarlós István főpolgármestersége után még csak törekvés sem volt arra, hogy a helyzet jobbá váljon. Kiemelte, hogy az airbnb-szabályozást még nem véglegesítette a kormány, de a lakásbérleti díjakat és a hozzájuk kapcsolódó szerződések feltételeit is tételesen átnézik majd. Terveik között szerepel, hogy fiatalaknak szóló lakásprogramot indítanak majd, amely a vidéket is érinti, ahogy bővítik majd a kollégiumi férőhelyeket is.
Hangsúlyozta, hogy az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs 2026. végéig marad.
A Demján Sándor programról szólva elhangzott, hogy tőkefinanszírozási program indul, amely elősegíti majd az új fejlesztéseket és beruházásokat. A digitalizáció is fontos, amelyet szintén támogatni kívánnak.
A hazai kkv-kat érintő uniós programon és kifizetéseken lendíteni kívánnak. Fontosnak tartják az adminisztrációs feladatok csökkentését. Erre jó példa, hogy a kötelező könyvvizsgálati értékhatárt növelni fogják.
Kiemelte, hogy az összesen 21 intézkedés részleteit kidolgozzák, a munka folyamán pedig arra törekednek, hogy ezek nagy része 2025. január elsejével hatályba is lépjen.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a fent is említett lépések egyértelműen segítik a magyar gazdaság növekedését, támogatják a munkahelyek megőrzését és a bérek növekedését is.
Vitályos Eszter kormányszóvivó ezt követően részletesen beszámolt azokról a fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek több mint 136 milliárd forint értékben valósultak meg az elmúlt két hétben.
Külön kiemelte a Győr-Moson-Sopron Vármegyéban található Nemeskért, ahol a közelmúltban 1,5 milliárd forint értékű közműfejlesztést adtak át, így a falu bekapcsolódott a szennyvíz- és csatornahálózatba.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolta elmondta, hogy az országos kereskedemi tévék mindegyikében van állami hirdetés. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kormány beleszólna az ott készülő műsorokba.
A nemzeti konzultációval kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva ismertette, hogy a 11 kérdést a héten jelentik majd be, november és december között tart majd, a válaszokat pedig majd december 20-ig lehet majd visszaküldeni a korábban ismert módokon. Ennek kitöltése azért is fontos Gulyás Gergely szerint, mert a demokráciát segíti elő, és minél többen vesznek rajta részt, a vélemények annál nagyobb súlyt kapnak.
Elhangzott, hogy gyorsforgalmi utat és gyorsvasutat terveznek építeni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
Szemben a nemzetközi trendekkel, a magyar kormány nem hajlandó a 13. havi nyugdíj eltörlésére.
Az Európai Néppárt az elmúlt napokban élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta: „Nem az Európai Néppárt az illetékes abban, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke. Az EPP-nek egyetlen olyan tagpártja sincsen, amely olyan jó eredményt ért volna el, mint a Fidesz a 2024-es EP-választáson.”
Felmerült, hogy egyes közvéleménykutatások szerint a Tisza Párt már nem csak megközelítette, hanem utol is érte a Fideszt. A kérdés pedig arra vonatkozott, hogy ezek a jelentések milyen lépésre késztetik a kormánypártot? Gulyás Gergely elmondta: „Az országnak és a kormánynak nyugodt tervezésre van szüksége, nem a felméréseket kell nézni.
A Miniszterelnökséget vezető minisztert azt is bejelentette, hogy október 23-án, délelőtt 11 órától Orbán Viktor miniszterelnök a Millenárison tart majd ünnepi beszédet.
Újságírói kérdés a The Telegraph információira is utalt, amely arról szólt, hogy az Egyesült Államok egy európai katonai támaszpont kibővítését tervezi Kecskeméten, azért, hogy ezen a bázison olyan repülőgépeket fogadhassanak, amelyek alkalmasak az atomfegyverek célba juttatására. Gulyás Gergely megerősítette a korábbi Honvédelmi Minisztérium cáfolatot is, s kijelentette: egyáltalán nincs ilyen kérés a napirenden, de a kormány egyébként sem dönthetne az Országgyűlés nélkül.
Donald Trump személye és szerepe is előkerült a kormányifót követő kérdések során. Erre reagálva Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány a költségvetést az amerikai elnökválasztás után tervezi véglegesíteni.
Hangsúlyozta: Donald Trump hamar véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, amely Magyaroszágot is pozitívan érintené, ezeket pedig százalékokkal is ki lehetne fejezni. Ezért is szükséges, hogy a költségvetés véglegesítésével megvárják az amerikai elnökválasztás végét.
A Telex korábbi hírére utalva egy újságíró felhozott egy francia nyelven lezajló telefonbeszélgetést, amely Guillaume de Posch, az RTL Group egykori társ-vezérigazgatója és Dirk Gerkens akkorra már elküldött vezérigazgató között történt. Ebben utalásokat hallani arra vonatkozóan, hogy a személyi változás kormányzati beavatkozásra történt a kereskedelmi médium élén. Gulyás Gergely erre reagálva kijelentette, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban Lázár János tudna felvilágosítást adni, ám azt hangsúlyozta, hogy a felvételen szereplők közül egyik sem a kormány tagja. Illetve rámutatott: Dirk Gerkens más munkakörben továbbra is Magyarországon dolgozott.
Kérdésben merült fel az is, hogy egyes hírek szerint hazánkban sok orosz állampolgár tartózkodik. Gulyás Gergely úgy reagált: Magyarországon bárki, aki vízumot kap, azt csak nemzetbiztonsági ellenőrzés után kaphatja meg. Elmondta azt is, hogy hazánk példát mutat határvédelemből és sokkal inkább azokkal kellene foglalkozni, akik nem teljesítik a védelmi kötelezettségeiket. Elhangzott, hogy a déli határszakaszon 30 százalékkal kevesebben akartak bejutni az országba, mint tavaly, ugyanebben az időszakban.
Egy másik kérdésre Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy teljesen abszurdnak tartaná azt, ha hajléktalanokat azért büntetnének meg, mert a szemetesekből kiveszik az 50 forint értéket képviselő üvegeket. Később megerősítette, hogy hajléktalanokra pénzbírságokat kiszabni véleménye szerint egyáltalán nem lenne helyes.
Az egészségüggyel kapcsolatban is érkeztek újságírói kérdések. Gulyás Gergely elmondta, hogy jelenleg 8 ezerrel több az orvos Magyarországon, mint 2010-ben. Ám ettől még igaz, hogy egyes szakterületen kevés az orvos. Ezzel kapcsolatban tisztázni kell azt a kérdést, hogy ki szerepel a közellátásban és ki a magánellátásban. Ennek a kérdésnek a tisztázása jelenleg is zajlik. A miniszter hangsúlyozta, hogy nagy eredmény, hogy kivezették a hálapénzt és megnövelték az orvosok béreit.
A kérdések sorában a kereskedelem is felmerült, amellyel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a magyar külkereskedelem háromnegyede Nyugatra kerül, s mivel ezek az országok jelenleg gyengélkednek, óhatatlan, hogy Magyarországra is visszahatnak. Gulyás hangsúlyozta, hogy „ezért is nagyon fontos, hogy a keleti kapcsolatokat fenntartsuk! ”
A gazdasági életet érintő kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hároméves megállapodást szeretnének kötni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ennek mentén szeretnék elérni az 1000 eurós minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Azt is elmondta, hogy több százmilliárd forintba kerül majd annak a 21 pontnak a végrehajtása, amit a Kormányinfó elején jelentettek be.
A záró kérdések során az árfolyam és kamatügyek is felmerültek, amelyekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: ezekben a kérdésekben a jegybank az illetékes. Azt mindenesetre leszögezte, hogy reméli, a 400 forintos euró-árfolyam nem marad velünk. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös költségvetést, az éves átlagos euró-árfolyamot figyelembe véve készítik el. Leszögezte: „a megszorítási politika a baloldali kormányokat jellemezte!”