1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okiratot, melynek hazánk már alapítása óta tagja. Ez volt az első jelentős lépés, amikor nemzetközi szintre emelték a távközlést. Ezért ünnepeljük a távközlés és vele együtt az információs társadalom világnapját május 17-én, egy nappal később pedig csak és kizárólag Magyarországon az internet napját. Dr. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgettünk.

Mire szolgál ez a nap?

Ilyenkor ráirányítják a figyelmet arra, hogy a világon még mindig vannak olyan országok és helyek, ahol nem elérhetők a digitális világ szolgáltatásai.

Nálunk viszont elérhető, sokan és sokféleképpen alkalmazzák, csakúgy, mint a közösségi média különböző platformjait. Milyen jellegű csalásokkal, átverésekkel, megtévesztésekkel találkozhatunk?

Átalakultak a hírfogyasztási szokásaink. Míg korábban az emberek bekapcsolták a rádiót, megnézték a tévéhíradót, fellapozták a kedvenc napilapjukat, addig ma túlnyomórészt az internetet használjuk, ha tájékozódni szeretnénk a világ dolgairól. S a közösségi oldalakon szinte minden elérhető. A kedvenc hírportálunk megtalálható online formában is, de nemcsak a profi újságírók és hírközlő szolgáltatók vannak jelen a közösségi médiában, hanem bárki, aki közölni akar valamit, azt megosztja egy poszt formájában vagy éppen élő bejelentkezéssel.

A probléma forrása, hogy ezek nem ellenőrzött tartalmak. Azaz nagyon észnél kell lennünk, hogy mi az, amit elhiszünk belőle, és mi az, amit nem. Attól, hogy a legjobb barátunk osztotta meg, nem biztos, hogy igaz, lehet, hogy ő is belefutott egy fake newsba, vagyis álhírbe. Könnyen lehet, hogy  az a videó, ami már egymillió megtekintésnél jár, manipulált, hamisított felvétel, ahol valódi felvételeket vágtak össze azért, hogy az emberekben félelmet keltsenek, pánikot okozzanak és ezzel kényszerítsenek ki olyan döntéseket, amelyeket egyébként nem tennénk meg. Számos felhívással, adományozással, nyereményjátékkal, hihetetlen akcióval találkozhatunk, ami csak egy kattintást, email címet igényel. A jó idő beköszöntével megjelennek a netes csalások, amik ingyen repülőjegyet ígérnek egy kis összeg befizetéséért. Az adózási időszakban mindig visszatérően az adóhatóság nevében tesznek ki ijesztő közleményeket. Mindnyájan találkozhattunk már különböző lánclevelekkel, üzenetekkel, amikor a megosztásunkat kérik valamilyen indokkal. Ha ezekkel a felesleges tartalmakkal elárasztjuk a saját és az ismerőseink üzenőfalát, bizony kellemetlenségeket okozhatunk magunknak. Ha pedig megadtuk a bankkártya adatainkat, akkor komoly anyagi kárunk is lehet. Vagyis a szórakozás mellett, ne feledkezzünk el az elemi óvatosságról!

Milyen önvédelmi mechanizmusokat vezessünk be? Hogyan legyünk tudatos internethasználók?

Folyamatosan kételkedjünk a látott és hallott tartalmakkal kapcsolatban. Mindent kritikusan fogadjunk! Nézzük meg, hogy a megosztott szöveg honnét származik, arról szól-e, amit a címe sugall. Ne csak az első bekezdést olvassuk el, hanem az egészet, mert lehet, hogy olyan gondolatokat is tartalmaz, ami nem a mi szellemiségünkhöz áll közel. Ha a cikkben továbbmutató linkeket találunk, valószínűleg kattintásvadász tartalomról van szó.Gyakori az online térben, hogy évekkel korábban megjelent cikket újraposztolnak a közösségi médiában.  Vessünk egy pillantást a tartalomra, van-e dátuma, szerzője. S ha már nem aktuális, ne tegyük közzé, hiszen a megtévesztéssel, az álhírterjesztéssel akár bűncselekményt is elkövethetünk.