Magyar nyelvből tizennégy éve nem produkáltak olyan jó eredményt a nyolcadikosok, mint az idei középiskolai felvételi vizsgán. A matematikateszten azonban a tavalyinál alacsonyabb átlagpontszám született – bár ez még azután sem okozhatott nagy meglepetést, hogy az Oktatási Hivatal puhított az egyik feladat javítókulcsán.

Három szám összege 103. Gabi észrevette, hogy ha
– az első számot kettővel növelné,
– a második számot kétszerezné,
– a harmadik számot megfelezné,
akkor ugyanazt a számot kapná eredményül. Melyek az eredeti számok?

Több mint 56 ezer nyolcadikosnak kellett megválaszolnia ezt a kérdést januárban, a középiskolába jelentkezők központi felvételijén. Ennél persze jóval több diák végez idén az általános iskolákban, de a felvételi vizsgát csak azoknak kell megírniuk, akik február 22-ig olyan középiskolába jelentkeznek, ahol az általános iskolai jegyek mellett a központi felvételin elért pontszámot is figyelembe veszik – írja friss cikkében az Eduline.

Az Oktatási Hivatal kedden tette közzé az országos eredményeket, ebből kiderült, hogy a nyolcadikosok a maximális 100 pontból (legfeljebb 50 pontot lehetett kapni a magyar-, és másik 50-et a matektesztre) átlagosan 54,07 pontot szereztek. Ez több mint tízéves rekord, az elmúlt években ugyanis jellemzően 50 körüli összpontszámot szereztek a diákok, utoljára 2011-ben volt ennél jobb az átlageredmény.

Magyarból például kifejezetten magas átlagpontszám született – 33,92 pontosra írták meg a feladatsort a diákok. Ennél jobb eredmény utoljára 2010-ben volt.

Matematikából jóval alacsonyabb az országos átlagpontszám: 21,89 pontot gyűjtöttek a nyolcadikosok, ami a 2022-es, a 2021-es és a 2020-as eredménynél is gyengébb. Igaz, az elmúlt években egyszer sem fordult elő, hogy matekból több pontot szereztek volna a diákok, mint a másik írásbelin, ráadásul idén több példával is meggyűlt a bajuk.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár akkor azt mondta, több csavar volt a nyolcadikosok feladatsorában, és olyan példa is akadt, ami a matekérettségin is előfordulhatott volna. Az utolsó feladathoz érkező észrevételek miatt – a vizsgázók egy része szerint félreérthető volt a feladat megfogalmazása – az Oktatási Hivatal ki is egészítette a javítókulcsot, több megoldást is elfogadva.

A vezető gimnáziumokban ennél természetesen magasabb az ott felvételizők pontátlaga. A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 nyolcadikos írta meg a felvételit, ők átlagosan összesen 72,7 pontot szereztek, ebből 38,07-et magyarból és 34,63-at matematikából. A Karinthy Frigyes Gimnáziumba csak nyolcadikosok jelentkezhetnek, ők matekból átlagosan 34,6 pontot, magyarból pedig 40,2 pontot értek el. A Szerb Antal Gimnáziumban 365 hatosztályos jelentkező írta meg a felvételi feladatsort, az ő összpontszámuk átlagosan 65,92 pont. A győri Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban az átlag 69 pont – 39 pont magyarból, míg matekól 30 pont.

Hány pontot szereztek a hatodikosok és a negyedikesek?

Az 56 ezer nyolcadikos mellett 9100 hatodikos és több mint 6000 negyedikes is megírta a központi írásbeli felvételit – ők hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. A hatodikosok magyarból átlagosan 35,66, matematikából 29,35 pontot gyűjtöttek, míg a negyedikesek magyarból 35,53, matekból pedig 28,16 pontot.

Miért fontos a központi felvételi?

A középfokú iskolák – gimnáziumok, technikumok, szakgimnáziumok, szakképző iskolák – háromféle módszerrel rangsorolhatják a hozzájuk jelentkezőket. Vagy csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe, vagy kötelezővé teszik a központi felvételi vizsga megírását is, vagy ezek mellett szóbeli felvételit is tartanak (így az általános iskolai jegyek, az írásbelin és a szóbelin kapott pontszám alapján rangsorolják a gyerekeket).

Tavaly a gimnáziumok 21 százaléka, a technikumok 70, a szakgimnáziumok 60, a szakképző iskolák 99 százaléka kizárólag az általános iskolai jegyeket vette figyelembe a felvételizők rangsorolásakor, az írásbeli vizsgát nem tette kötelezővé.