Az enyhe, tavaszias időben már január első napjaiban megjelentek a méhecskék, ami nem jelent túl sok jót hosszútávon.

Az elmúlt időszak igen enhye, melegrekordokkal tűzdelt időjárása nem csak a növények számára lehet megterhelő, hanem a méhek szempontjából is kétoldalú.

A méheknél ugyanis 8 fok felett beszélhetünk a kaptárból kirepülésről – ezért nem túl meglepő, hogy a napokig tartó, délnyugaton néhol akár 15-18 fokos időben több helyen is méhecskékkel találkozhattunk. Ennek a méhek szempontjából van egy fontos előnye, mégpedig, az, hogy ki tudják engedni az ürüléküket. A hideg időben ugyanis mézzel táplálkoznak a kaptárban, ennek van salakanyaga, de ezt ideális esetben 180 napig vissza tudják tartani. Bent nem piszkítanak a méhek, rendezett, higiénikus társadalom az övék. Ilyenkor viszont kihasználják a meleg időt és kint végzik el a dolgukat.

“A jó méhész értékes táplálékot (minőségi mézet) hagy bent a családoknak a kaptárban, ezzel biztosabb a sikeres áttelelés. A fő probléma a téli idő előtti kirepüléssel az, hogy előbb elfásulnak a méhek. Korábban kezdik el a fiasítást/szaporodást, ezzel az atkák is korábban támadják a családokat. Az atkák elleni védekezés komoly anyagi és fizikai megterhelés a gazdáknak” – osztotta meg velünk gondolatait kollégánk, Tamási Gábor, aki szabadidejében méhészként is tevékenykedik. 

Ha 60 napig nem jönne meleg periódus a hideg időben, az atkák terméketlenné válnának, nem tudnának szaporodni. Egy jó példa, hogy a két héttel korábban elkezdett fiasítás megháromszorozza(!) az atkák számát a kaptáron belül a nyár végére. Ezért jelent óriási problémát az átlagnál enyhébb idő. 

“Egyes méhészek már csapdába ejtik a kaptárban a méhkirálynőt, hogy ne kezdhessék el idő előtt a fiasítást. A virágzó fán virágport kereső méh mind a 2 fajt idő előtt kimeríti” – foglalta őssze gondolatait Tamási Gábor, méhész. 

Forrás: Időkép