A rezsicsökkentést még 2013-ban vezette be a kormány, azonban az orosz–ukrán háború kitörésekor jelentős átalakításon esett át a rendszer.

Ennek oka, hogy a villamos energia és a földgáz világpiaci ára ekkor az egekbe szökött. Az intézkedéssel, annak előnyeiről dr. Fekete Dávidot kérdeztük, aki európai viszonylatban is ismertette az adatokat.

„Ha nem lenne rezsicsökkentés, minden magyar családnak 500–600 ezer forinttal többet kellene fizetnie évente, ennek ellenére az elmúlt hetekben ismét rengeteg hazai és nemzetközi bírálat érte az intézkedést” – kezdte a Fidesz–KDNP győri frakcióvezetője, majd hozzátette: érdemes regionális szinten körülnézni, mivel kitűnik a villamos energia kedvező hazai ára, és az is jól látható az adatokból, hogy a magyar családok a legszerencsésebbek.

„Ahogy az a grafikonon is jól látszik, a villamos energia kapcsán hazánkban kell a legkevesebbet fizetni egy kilowattóra áramért. Bulgária megközelíti Magyarországot, de Csehországban például teljesen kilőttek az árak. Európában tehát megállíthatatlanul növekednek az árak, és hasonló kép tárul elénk abban az esetben is, ha a földgáz köbméterenkénti árát nézzük a közép- és kelet-európai régióban. Magyarországon ez a szám 2,58 eurócent, míg Csehországban 10,38 eurócent, de az utánunk következő Horvátországnál is 4,49 eurócentet kell fizetni egy köbméter földgázért” – vázolta az adatokat dr. Fekete Dávid.

A frakcióvezető végül kiemelte: „a rezsicsökkentést meg kell védenünk, még akkor is, hogy Brüsszelből támadják, hiszen ez a magyar családoknak egy nagyon jelentős segítség!”