Az amerikai Forbes magazin készített összehasonlítást, mennyi adatot gyűjtenek a felhasználóiról a csevegőprogramok. Ebből kiderült, hogy a magyarok között is népszerű Facebook Messenger rengeteg információt halászik össze. Bugovics Zoltánnal, a Széchenyi István Egyetem szociológusával arra kerestük a választ, hogy ez mennyire érdekli a csetelőket.

Magyarország statisztikái nem sokban térnek el a nemzetköziektől. Egy nemrég végzett Sonda Ipsos-kutatás szerint csevegőprogramok között a már említett Facebook Messenger vezet, azt követi a WhatsApp. A kutatás témája az volt, hogyan alakultak a hírfogyasztási, közösségimédia- és csevegőprogram-használati szokások az 1988 és 2002 között születettek körében. Az Y generáció tagjainak 80 százaléka naponta többször nyúl az internethez, televíziós vagy rádióműsort, nyomtatott sajtót csak ritkán keres. Ők abszolút internet-orientáltak, leggyakrabban telefonon böngésznek. Az okoskészüléket a használati idő legnagyobb részében csetelésre, közösségi média (ezek közül tavaly a Facebook népszerűségét megközelítette az Instagram) görgetésére használják, majd fotók és videók készítésére, valamint játékra.

Ha nemcsak a vizsgált korosztályt nézzük, hanem szélesebbre tekintünk, láthatjuk, hogy minden korosztályban megnőtt az okostelefon-használat. Hozta ezt az is, hogy a Covid-vírus miatt lecsökkent a személyes találkozás lehetősége, s a kapcsolattartás áttevődött a videós csevegő alkalmazásokra. Ezt persze a programok készítői is kihasználták, s kihasználják, és gyűjtik a felhasználókról az elérhető adatokat, applikációja válogatja, mit és mennyit.

De vajon mennyire ismerik a felhasználók, hogy milyen információkat halásznak el tőlük? Tud-e a felhasználó teljesen tudatos lenni?

Bugovics Zoltán szerint a tudatosságot kétféleképpen is értelmezhetjük. Az egyik, hogy mennyire tudja megfelelően kezelni a felhasználó az adott programot. Ebből a szempontból még az idősebb korosztály nagy része is tudatosnak mondható.

Sokkal árnyaltabb a kép, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire vagyunk tisztában az adathalászattal? Ebből a szempontból a tudatosság jóval gyengébb.

Egy Sonda Ipsos-kutatásból kiderült, a fiatalok tisztában vannak azzal, hogy információkat gyűjtenek róluk, de ez őket kevésbé érdekli, mint a közép- vagy idősebb korosztályt. Visszatérve a fiatalokhoz, zavarja őket a sok reklám, de a tapasztalatok szerint azok mégis elérik céljukat: letöltik a hirdetett játékot, megnézik az ajánlott filmet. A kor előrehaladtával aztán megfogalmazódik a felhasználókban a gyanakvás, hogy miért is gyűjtenek róluk adatokat, a 35 éves kor felettiek pedig már aggodalommal figyelik a jelenséget. A hozzáállást az egyéni természetes érés, az egyre magasabb iskolázottság és a kortárscsoportok visszajelzése befolyásolja.

Az, hogy a fiatalokat kevésbé frusztrálja az adatgyűjtés, a technológiába vetett bizalommal is magyarázható, a „beleszületett generáció” tagjainak kétszer akkora ez a bizalma, mint az idősebbeknek.

Mire kíváncsiak a használt programok? A Forbes magazin összegyűjtötte, hogy leggyakrabban a felhasználó telefonszámára, a kontaktlistára, a keresési előzményekre, az app funkcióinak működéséhez, valamint az elemzések elvégzéséhez szükséges adatokra. A Facebook Messengert érdeklik még ezeken felül a költési előzmények, a felhasználói tartalmak – képek, videók, játékelőzmények –, helyadatok vagy épp egészségügyi információk.

Elfogadja az adatkezelési tájékoztatót?

Ezrelékben mérhető azok száma, akik egyáltalán beleolvasnak a dokumentumba.