A szankciós politikáról, a nemzeti konzultációról, de Ukrajna jelenlegi, súlyos helyzetéről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés csak az, hogy hogyan.

Orbán Viktor kormányfő a találkozó kezdetén elmondta, hogy kilenc hónapja tart a háború, és az volt az elképzelés, hogy a szankciók bevezetésével közelebb jutunk a háború végéhez. “A szankciók nem vittek közelebb a háború végéhez, és az unió országainak okozott gondot. Nehéz tél előtt állunk, és Ukrajna is egyre nehezebb helyzetben van” – mutatott rá a miniszterelnök.

A majom most ugrik a vízbe – mondta a kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az unió országai nem hozhatnak be nyersolajat december 5-től. “Magyarország továbbra is hozzájut az olajhoz, de a legfontosabb az ár, mert az alól nem tudjuk kivonni magunkat. December 5-e után kiderül, mi lesz a pontos ár.”

Orbán hozzátette, hogy a brüsszeli bürokraták azt akarják, hogy a szankciók a gázra és az atomenergiára is ki legyenek terjesztve. “Ezt nekünk ki kell védeni, eddig sikerült, pedig nem először került napirendre. Mentesítettük magunkat az embargó ténye alól. Jó reményekkel veszünk részt a kilencedik csomagról szóló vitában. Ugyanakkor a nyomás folyamatos, nekünk folyamatosan küzdenünk kell, hogy az alapvető érdekeinket megvédjük, ezért is kértük az embereket, hogy a nemzeti konzultáció kitöltésével segítsenek megerősíteni a kormányt“ – fogalmazott a miniszterelnök, majd elárulta, hogy több mint egy millióan kitöltötték már a nemzeti konzultációt. Mint mondta, az ország szerencsére megértette, hogy 2023 gazdasági sikere az energiaárakon és a szankciókon múlik.

“A békéhez a tűzszüneten és béketárgyalásokon át vezet az út” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint meg kell állnunk és számot kell vetnünk az eddigi szankciók következményeiről, mielőtt újakat fogalmazunk meg.

“Az nem barátság az amerikaiak részéről, ha négyszeres áron adják a gázt. Az európaiak eltévedtek a sötét erdőben, most levágjuk magunkat az orosz forrásról, de nincs stratégia arra, hogy honnan szerzünk be olcsó energiát. Máshonnan behozva drágább az energia, és az egész tovább gyűrűzik, és ebből lesz a szankciós infláció” – mutatott rá a jelenlegi helyzet súlyosságára a kormányfő. Orbán ugyanakkor hozzátette, hogy senki nem adott választ arra, hogy mi lesz az új európai gazdasági modell, és hogyan leszünk versenyképesek. “Mi nem várakozhatunk arra, hogy valaki erre választ adjon, ezért saját forrásból kell kigondolni az új magyar gazdasági rendszert” – tette hozzá a reggeli műsorban.

“Léptünk egyet előre, hisz az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet” – fogalmazott egy másik kérdésre reagálva a miniszterelnök. Kiemelte: politikai okai vannak, hogy ezidáig nem kaptuk meg ezt a pénzt.

Ukrajna helyzetéről, az ország megsegítéséről is szó esett a beszélgetés során. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés csak az, hogy hogyan. “Külső források nélkül az ukrán állam nem tud működni, ezért segítséget kért Kijev. Az unió szerint évente 18 milliárd eurót kellene adnia Ukrajnának, mi ezt elfogadjuk, de nem vagyunk boldogok. A közös uniós hitelfelvételt nem támogatjuk Ukrajna megsegítésére, hiszen ebben az esetben egy adósságközösség lenne az EU, és ezt nem akarjuk. Ne keverjük össze az unió költségvetésének a pénzeit és a segítséget” – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd kiemelte, hogy hazánk félretette azt az összeget, amit Ukrajnának oda kellene adni.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a Magyarországra érkező energia ára 2021-ben 7 milliárd euró volt. 2022-ben 17 milliárdra ment fel, és 2023-ban tovább drágulhat.

“A magas energiaárak miatt 10 milliárd eurót veszítünk. Ezt az összeget elő kell teremteni, és most gőzerővel dolgozunk ezen. Ha mindenki jól teszi a dolgát, akkor el tudjuk érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba. Ha erre képesek vagyunk, akkor meg tudjuk védeni a 181 ezer forintos rezsitámogatást” – fogalmazott Orbán.  

Természetesen a műsor zárásaként a migráció is terítékre került. “Áldatlan állapotok vannak a déli határnál, lejjebb kell tolni a védelmi határt dél felé, folyamatosak a tárgyalások” – ismertette a jelenlegi helyzetet a kormányfő. Mint mondta, történelmi léptékben továbbra is a migráció a legnagyobb kihívás, mert Brüsszel továbbra is azokat támogatja, akik a migránsok beengedése mellett állnak.