Az antiszemitizmusról, a gazdaságélénkítő akciókról, a kábítószerkereskedőkkel szemben hirdetett hajtóvadászatról és a gyülekezési jogról is szólt Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában pénteken reggel.

„Magyarországon zéró tolerancia van az antisztemitizmussal szemben” – mondta el Orbán Viktor Benjamin Netanjahu látogatása kapcsán és kifejtette álláspontját a Nemzetközi Bíróság intézményéből való kiválásról. „25 év nagy idő és az egész nemzetközi politikai térben változás történt” – említette, és kiemelte, hogy a Nemzetközi Bíróság is politikai irányítás alá került. Az oroszok, kínaiak és a törökök sem voltak soha tagjai a szervezetnek, és Magyarország belépésekor a kommunizmus utáni beilleszkedés volt a cél, az hogy az új, szocializmus nélküli, Szovjetunió nélküli világban kijelölje Magyarország helyét. „Aláírtunk egy nemzetközi szerződést, de sosem tettük meg azt a lépést, amivel ez Magyarországon kikényszeríthető lett volna” – tette hozzá.

„Magyarországon nem szoktuk letartóztatni a vendégeket. Izrael a barátunk. Jó, ha Izrael a barátunk” – mondta Orbán Viktor.

„Nyugat-Európában viszont egyre erősebb az antiszemitizmus, de nyugaton fogy a levegő. Az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, így akarva, akaratlanul növelik az európai antiszemitizmust” – tűzte ki, majd említést tett a két ország közötti, baráti kapcsolat fontosságáról.

„Százezer feletti a magyar származású, Izraelben élők száma, akikért felelősséggel tartozunk, amit a történelem során nem mindig tudtunk érvényesíteni. Minden állampolgárt meg kell védeni, származásra való tekintet nélkül. Jelentős számú, elsősorban Budapesten összpontosuló zsidó közösség él Magyarországon, így nem közömbös, milyen Izraellel a kapcsolatunk. Komoly együttműködésünk van Izraellel, jó néhány ezer dolgozó él Magyarországon, akik elsősorban high-tech üzemekben dolgoznak”. Ugyanakkor kiemelte, hogy a két ország kapcsolata más színtéren is fontos, hiszen az izraeliek jelentős mértékben járulnak a turizmusunkhoz is. „Szívesen jönnek, szívesen vannak itt és szívesen költik Magyarországon a pénzüket.”

Az interjú folytatásában áttértek a reálkereset közel 5 százalékos növekedésére. A miniszterelnök elmondta, hogy az ez évre kitűzött célok – amelyek miatt az áttörés éve 2025 – tartalmazzák, hogy letörtjük az árakat, kibővítik a családtámogatást, támogatják a kisvállalkozókat és a nyugdíjas élelmiszer-áfát is bevezetik. „Személyes felelősséget is vállaltam, ezt az év végéig meg akarjuk csinálni. Tíz dolog biztosan meg fog történni, mert a kormány ezen dolgozik. Az első negyedévben a magyar gazdaság növekedni fog, az év végére el fogjuk érni a 3,5%-ot. Ez adja az alapját azoknak a gazdasági céloknak, amikről beszéltem.”

„Mindennek az a kulcsa, hogy legyen munka” – említette a gazdasági célkitűzések kapcsán. A munka nélkül magát fenntartani akaró közösségek számára is tartogat lehetőségeket, az integráció kapcsán soha ennyi roma munkavállalót és vállalkozót nem tudtak behívni, mint most. „Ezt a közösséget a munkán és tanuláson keresztól tudjuk bevonni a magyar társadalom életébe.” – mondta, és hozzátette, tervei közt szerepel, hogy 5 milliós foglalkoztatottságot érjenek el.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a Nyugat-európai politika nem a béke pártját fogja, láthatóan utálják az amerikai elnököt és háborús tervet dolgoztak  ki. Arra készültek, hogy Európa rengeteget fog költeni az ukrán háború finanszírozására. „A cél továbbra is az, hogy erősítsük meg a saját védelmi képességünket és a gazdaságunkat. Donald Trump egy dolgot már elért, nyilvánvalóan az ő fellépésnek eredményeképp nem fog tovább terjedni a háború Nyugat-Európába. Most már fegyvernyugvást kell elérnünk. Messziről nézzük, tudósításokon keresztül, nem érezzük ennek a brutalitását. Százezrével pusztulnak az emberek, gyerekek lesznek árvák és nők válnak özveggyé egy olyan országban, ahol ráadásul magyarok is érnek. Magyarországnak ezer érve van arra, miért kell béke – emelte ki.

A magyar állampolgárokat védő intézkedéseknek köszönhetően „elértük a 700 ezer forint bruttó átlagbért, ami még messze van az egymilliótól, ami az én szemeim előtt lebeg.”

Hozzátette, hogy „az áremelkedések súlyosan érintették a magyar családokat, az élelmiszerek terén kellett a leggyorsabban beavatkozni, de a szolgáltatások – főleg a telekommunikáció – terén szigorú hangú beszélgetések történtek az elmúlt időszakban, bízom abban, hogy szót tudunk érteni a szolgáltatókkal. Ez csak három nagy céget érint, szemben a kiskereskedőkkel, akik jóval többen vannak.”

A folytatásban a kábítószerrel kapcsolatos törvények szigorításáról beszélt. A drogfogyasztás visszaszorítása fontos, az olcsó, patkányméreg-szerű szerek elterjedése súlyos probléma, nem lehet egy budapesti irodából irányítani, ezért látogatott Tarnazsidányba a miniszterelnök. Kiemelte, hogy szenvednek az ottaniak a terjesztéstől. „A drog nem elvont probléma, azt jelenti, a te családodban is megjelenik. Beszéltem olyan családokkal, akik tönkrementek, vagy ahol meghalt gyerek. Ott segítséget várnak.”

Megindult a hajtóvadászat, ennek kapcsán és kiemelte a rendőrség szerepvállalását. „Európai mércével a legjobbak közé tartozunk a közbiztonság terén” – tűzte ki. Több mázsa kábítószert foglaltak le és folyamatos a kábítószerhálózatok felszámolása, és az összehangolt tevékenység folyományaként megfelelően súlyos büntetéseket kell kiszabni. „Az ő munkájuk értelme az, hogy a kábítószerkereskedőket kiiktatjuk, a kábítószert elkobozzuk, a kábítószerkereskedőket a legsúlyosabb börtönbüntetésre ítéljük. Ebben az ügyben is zéró tolerancia van, ebben a kormány nem hátrál meg.”

Az Alkotmány módosításában szerepelni fog, hogy tilos a fogyasztás, terjesztés és népszerűsítés. A jogszabálymódosításban a miniszterelnök szerint nem a fogyasztókat célozzák meg, hanem a kereskedőket. „Ha nincs áru, nincs kábszeres sem. Minden jóérzésű ember szerente egy kábítószermentes országot látni.”

Végül áttért az egész fővárost megbénító tüntetésekre: Orbán Viktor úgy véli, nem szabad, hogy önálló, bírói jogkör legyen a gyülekezés engedélyezése. „Beadunk egy olyan törvénymódosítást, ami megpróbálja a nem tüntetők jogait is figyelembe venni. A gyülekezés alapjog, de nem normális, hogy emberek ezrei rekednek benn egy budapesti dugóban. Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel a lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.”