Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel élőben jelentkezett a Kossuth Rádió reggeli műsorában Brüsszelből, a közmédia központból. Az uniós csúcs történéseit ismertette, különös hangsúlyt fektetve Ukrajnára, hiszen órákon keresztül tárgyaltak annak csatlakozásáról, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Mint kiderült a kormányfő a csúcson kivonult a teremből, később pedig vétózott is a „pénzosztási kísérletnél.”
Hosszú és nehéz vita zajlott, Orbán Viktor 8 órán keresztül próbálta meggyőzni a tagállamok vezetőit, hogy ne csinálják, ne kezdjék meg az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokat. „Ez a döntés időszerűtlen, Ukrajna nem alkalmas arra, hogy tárgyaljunk, de nem lehetett őket meggyőzni. Rosszul segíteni rosszabb, mintha nem is segítenénk. Volt két komoly érvük. Ők 26-an voltak, én egyedül, ők meg akarták adni azt a biztatást ami a háború folytatásához kell. A döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit. Ha nem akarjuk, hogy Ukrajna tagja legyen, a parlament majd leszavazza, 75 további alkalom lesz még rá, hogy ezt megakadályozzuk. Magyarország nem akar részt venni ebben a rossz döntésben, ezért inkább elhagytam a termet” – ismertette az éjszaka történteket a miniszterelnök.
Mint mondta, hajnali fél háromig tárgyaltak, rögtön akartak is adni 50 milliárd eurót Ukrajnának, ezt azonban már meg kellett vétóznia. „Pénz nincs, erre majd visszatérünk, valószínű egy rendkívüli csúcs keretében februárban.”
Orbán Viktor úgy véli ő csak Magyarországért tud helytállni, hiába tudja, hogy mi zajlik más tagállamokban. „Világossá tettem, hogy nem fogunk habozni, ennek a rossz döntésnek a pénzügyi következményeit nem fogja hazánk viselni, akkor be fogjuk húzni a kéziféket” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte el sem kellett volna indulni ebbe az irányba, egyébként is számos rossz döntés született már, eleve az, hogy nem a béke, hanem a háború és a szankciók felé indult Brüsszel. „Egy dolog biztos, ez egy rossz döntés, Magyarország lelkiismeretét nem terheli, és a későbbiekben bármikor meg tudjuk gátolni!” – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette, hosszú a listája a tekintetben, hogy miért is tartja rossz döntésnek Ukrajna uniós csatlakozását, illetve az unióba való felvételének megkezdését. „Határozott álláspontom, hogy hazánknak nem érdeke, hogy az unió úgy gazdálkodjon, hogy hitelt vegyen fel. A másik probléma, hogy az ukrán helyzet rosszul áll, béketárgyalásokra lenne szükség, ezzel ellentétben pénzt akarnak adni, hogy folytatódjon a háború. Na ezt nem! Ez nem fogadható el! A tárgyalások megkezdése önmagában nem sérti Magyarország érdekeit, azt a későbbiekben meg tudjuk akadályozni, de az, hogy pénzzel támogassuk a háborút, az már igen” – mutatott rá a miniszterelnök.
A források 1/3-át, nagyjából 10 milliárd eurót Brüsszel feloldott, ezzel kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott, jobb később, mint soha, Magyarországnak ez a pénz jár! „Van tanulságunk, mégpedig az, hogy Magyarország az uniós források nélkül is működik. Az elmúlt egy év igazán nehéz volt, de a hazai gazdaság köszöni szépen átvészelte ezt az időszakot. Persze ha az ember pénzt kap, azt el kell fogadni, az a miénk. Kell, hogy Brüsszelben változás legyen, van rá hajlam ugyanis, hogy visszaéljen a hatalmával, de mi nem szeretünk úgy táncolni ahogy fütyülnek, erre az a megoldás, hogy le kell váltani a brüsszeli vezetőséget” – fejtette ki véleményét a kormányfő.
Kedden a parlament elfogadta a szuverenitási csomag alapelveit. „A magyar alkotmány egy jól megszerkesztett védelmi rendszer. A legnagyobb kincs minden ország esetében a függetlensége. A magyar rendszer erős, izmos lábakon áll. De kiderült, hogy a láb mellett maradt némi hely, ahol az egerek besurranhatnak. Világos volt, hogy el kell torlaszolni ezt a rést, ezért is született meg a szuverenitás védelmi törvény, így a dollárok nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába” – emelte ki Orbán Viktor. „Akik a törvény ellen szólalnak fel, azok egyfajta önfeljelentést tesznek, most a zsoldosok tiltakoznak, de nem is az volt a cél, hogy nekik tetszen a törvény” – tette hozzá.
A miniszterelnök az interjú zárásaként elmondta, Magyarországnak kapcsolatokat kell építenie a világban, nem elszigetelődni kell, hanem jól kell bekapcsolódni a nemzetközi életbe. Úgy véli a legfontosabb, hogy a végén a magyar nép által megválasztott személyek döntenek majd Ukrajna tagságáról és más fontos kérdésekben is.