A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényét idén Orbán Viktor részvételével tartja meg. Mutatjuk a miniszterelnök legfrissebb gazdasági bejelentéseit.

A kormányfő a beszéde elején úgy fogalmazott, hogy gratulál azért, hogy a választást túlélték a vállalkozások. “2022-ben amikor mindenhol Európában a választások idején a költségvetési hiányok nőni szoktak, addig nálunk a költségvetési hiány és az államadósság is csökkent. Ha a választási szempontok alá rendeli a kormány a tavalyi évet, akkor nőtt volna a hiány és az államadósság is” – ismertette Orbán Viktor a csütörtöki rendezvényen. A miniszterelnök kiemelte, hogy a 2022-26 között működő kormány fókusza a gazdaságon lesz, és ennek alapján épül fel a kormány is. 

Orbán Viktor rámutatott, hogy 2022-ben nagyon rövid idő után hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez, mert a brüsszeli szankciók jelentősen megemelték az energia árát, és szükséges lett egy energiaügyi minisztérium kialakítása. A miniszterelnök úgy látja, hogy az eddigi lépések azt mutatják: jó döntés volt a szerkezetátalakítás. 

A kormányfő a rendezvényen elmondta, hogy a kormány nem próbálja a gazdaságot nem piaci alapon irányítani. “A magántulajdoni és piaci rendszeren nem kíván változtatni a kormány. A makrogazdasági célokat csak piaci finanszírozás mellett lehet elérni. Csak addig avatkozunk be, amíg a piaci finanszírozás nem áll helyre, ez egy válságkezelés!”

Természetesen a miniszterelnök beszélt a háborúról és annak hatásairól is. Orbán szerint Európa hatalmi és gazdasági gépezetének az újraszerkesztésével is jár a mostani háború. “Leválasztották Európát az orosz gazdaságról, az egyik függést egy másik irányú függés váltotta fel. Korábban abszurditásnak tűnt, hogy Ukrajna EU-tag és NATO-tag lehet” – hangsúlyozta Orbán, majd hozzátette, hogy egy korábban nem látható közép-európai központ emelkedik fel, vagyis lesz egy lengyel-ukrán központ. Háborúnál maradva Orbán Viktor elmondta, hogy ebben az évben az Európai Unió 18 milliárd eurót adott Ukrajnának. “Ez nem a katonai kiadásokra, az ukrán hadseregre megy, hanem ebből működtetik Ukrajnát. A nyugati világ minden évben az ukrán állam fenntartása érdekében 50-55 milliárd eurót fog betenni. A kohéziós támogatások egy része is Ukrajnában landolhat, ha nem vagyunk észnél!”

A kormányfő a találkozón kiemelte, hogy Magyarországnak 500 ezer új munkaerőre lesz szüksége a következő években. “Nagyon világossá kell tenni, hogy a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. Van földrajzi tartalékunk, a nagy beruházások Kelet-Magyarországra összpontosítanak. Békés megyében még vannak tartalékok” – mutatott rá Orbán. A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarországnak ipari képességei vannak, és ezt kell fejleszteni. 

“Kiváló munkaerőnk van, kiváló mérnökeink és vállalatvezetőink vannak, mi ehhez értünk. Ehhez viszont energia kell, azt pedig elő kell állítani. A következő két év legfontosabb politikája az energiakapacitások létrehozása lesz. Magyarország gázerőműveket fog építeni, a döntések már megszülettek” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Az Erasmus programról is beszélt a kormányfő. “Erasmus program lesz, maximum a magyar költségvetésből fogjuk finanszírozni!”

Gazdaságra visszatérve Orbán elmondta, hogy jelenleg nem normális gazdasági környezetben vagyunk, és ilyenkor sajnos akadnak viták. “A mostani helyzetet a jegybank máshogy akarja kezelni, mint a kormány, ebben az ügyben előbb utóbb dűlőre kell jutni. A mostani infláció a nemzetközi energiaárak és a szankciós politika következménye, de zajlik a monetáris és a fiskális politika összehangolása, ez egy kötelezettség” – jelentette ki a gazdasági évnyitón a kormányfő.

Beruházások kapcsán az akkumulátor gyárakról beszélt elsőként. “Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhessen. Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, még a német előírásoknál is szigorúbbak a magyar előírások” – emelte ki Orbán, de hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 300 ezer család kenyerét keresik meg járműipari üzemekben, gyárakban, így kiemelten fontos területről van szó. Úgy véli mindenképpen meg kell tartani a járműipart, akkor is, ha az átáll fosszilisról elektromosra. “A magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása ma egyszerre zajlik Magyarországon, ez egy fantasztikus dolog. Ezek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiban” – tette hozzá.

A magyar autóipar 12 ezer milliárd forintos termelési értéket ért el, ami új rekord. Az élelmiszeripar a tavalyi évben jutott előszőr a 6 ezer milliárd értéknél magasabb termelési érték fölé, ez a szám a fémipar esetében 4 ezer milliárd.

Orbán szerint a számok azt jelzik, hogy magas a vállalkozási kedv hazánkban.

“A beruházásokat nem utánunk dobálják, hanem azért versenyezni kell. A következő években a helyzet nehezebb lesz, mivel visszaszállnak a versenybe a nyugati országok is, akik az elmúlt években nem vettek részt ebben a versenyben” – mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnök végezetül kiemelte, hogy a háborúból ki fogunk maradni, és a szankciókat, amelyek sértik Magyarország érdekeit továbbra is sikeresen meg fogjuk vétózni.