Budapesten, a Múzeumkertben tartotta meg 2025-ös, március 15-ei beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök a megemlékezés mellett aktuális politikai témákról is beszélt: szóba került Ukrajna uniós tagsága, de Magyarország és Brüsszel kapcsolata is, valamint az Amerikai Egyesült Államokban kialakult politikai váltás miatti világszintű változások.

A miniszterelnök beszéde előtt ünnepi műsorral emlékeztek a március 15-ei eseményekre, és kiemelten Jókai Mórra, tekintettel arra, hogy a 200 éve született írót az idei évben ünnepeljük.

Orbán Viktor beszédének elején minden magyarhoz szólt. „Ünneplő magyarok, határon innen és túl, ünneplő magyarok határtalanul. A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján, eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között. A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen. Mégis, 177 évvel ezelőtt egyetlen időponttal, március idusával és egyetlen hellyel, Pest-Budával forrott össze. Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült, és eljött közénk”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: március 15. nem szokványos ünnep, még csak nem is történelmi, hanem szakrális pillanat. Március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap. Örökre megjelölt és megkerülhetetlen, ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön – mondta Orbán Viktor.

„A fiatalok örökké túlzó, de ártatlan magabiztosságával ezt mondja Petőfi: nagyapáink és apáink, míg egy század elhaladt, nem tevének annyit, mint mi 24 óra alatt. Dicsőség a márciusi ifjaknak!” – idézte fel Orbán Viktor. „Minden évben, mielőtt szárba szökken az élet, kirügyeznek a fák, előbújik a vetés, és nekipezsdül a polgári élet, akkor, pontosan akkor nekünk, magyaroknak fontos összegyülekezést kell tartanunk. Ezért vagyunk itt ma is. A nagy boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet” – mutatott rá Magyarország miniszterelnöke.

„Emlékeztetnünk kell magunkat közös nemzeti hivatásunkra, és emlékeztetnünk kell magunkat a haza mindent megelőző, tőlünk gyámolítást és szolgáltatót követelő ügyére. Hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt, ezt mondták ’48-ban is, a jövő a fényes bécsi birodalomé. Ezt mondták ’56-ban is, a jövő a vörös szovjet birodalomé. Ezt mondják most is, a jövő a szivárványos világbirodalomé. Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az óperencián fordulat történt, és kiderült: mi vagyunk a jövő. A jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké!” – emelte ki Orbán Viktor, majd arról beszélt: azt mondták, el vagyunk szigetelve, ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. „El vagyunk szigetelve, ezt mondták 1956-ban is, aztán mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. „És ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve, és mégis mindenki ránk kiváncsi.”

Miért kíváncsi ránk a fél világ? – tette fel a kérdést a kormányfő. „Biztosan nem a gazdaságunk mérete vagy a hadseregünk tűzereje miatt. Mi van akkor nekünk, ami nekik ott, Nyugaton nincs, pedig szükségük lenne rá? Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, a lényege, a nemzeti eleme, van olyan, amelyiknek a kereskedés, a hódítás, a filozófia, a művészet, és van, amelyiknek a tudomány. De mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme?“. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyarok eleme a szabadság, akkor van elemében a magyar ember, amikor a szabadságáért harcol.

Szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni, megvédeni a szabadságot, ez a tudás a miénk, ezer éve gyarapítjuk, ez a védjegyünk, sőt ez a DNS-ünk, ez az, amire a világnak szüksége van, ma sokkal jobban, mint valaha.

Most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, ez senki másnak, csak nekünk sikerült. Miénk a nagy titok, ez a modern kor alkímiája, ezért jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig – jelentette ki Orbán Viktor.

„A mi szabadságharcunk, éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, a nyugati világ lelkéért vívják a csatát, a birodalom össze akarja keverni a népeket, lecserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel, át akarják terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába. A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét és kultúráját. A béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akarnak minket állítani. Feldúlták a teljes nyugati világot, de Magyarország határainál megakasztottuk: mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt – emelte ki Orbán.

Orbán Viktor a Fidesz-KDNP politikai közösségéről így szólt:

15 éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetésekkel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal, négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kibírtuk, kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél. A szél pedig megfordult, a nyugati világ patriótái erőre kaptak, és győztek. Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokkal is kötelékben repülünk. A nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ma mi állunk győzelemre.

Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk, mert „a világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, elindítói, és mi törtük az utat is. Dicsőség minden magyarnak”, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom, Brüsszel és a liberálisok előtt.

Hozzátette: a magyar zászló ma is büszkén lobog. “Mi el tudunk számolni a gyermekeink és az unokáink előtt is. Lesz mit folytatniuk – jelentette ki a kormányfő.

Hangsúlyozta, mi vagyunk a szabadság népe, akik két dolog nélkül nem tudnak meglenni, szabadság és nemzet nélkül. “Ezekért élünk és ha kell, ezekért halunk meg, úgy, ahogy mi akarjuk, szabad magyarként – szögezte le a kormányfő. A szabadság a nemzeté, ez az ország, a magyarok országa a miénk, máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk, nem vehetik el tőlünk sem erővel, sem fenyegetéssel, sem hízelgéssel és nem kötünk alkut soha – jelentette ki. Nem, nem soha – nyomatékosította szavait.

Hangsúlyozta, éppen úgy akarnak uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették. “Az orvosság nem az, hogy hátat fordítunk az Európai Uniónak, éppen ellenkezőleg, nem kifelé, hanem befelé kell mennünk, elfoglaljuk és megváltoztatjuk – fogalmazott.

Kijelentette: Brüsszelben is fordul majd egyet a történelem, eljön az idő és minden számlát ki fogunk egyenlíteni. Orbán Viktor Petőfi Sándort idézve azt mondta, hogy “ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle. Letörjük a túlkapásait, visszaszerezzük a nemzettől törvénytelen módon “elkonfiskált jogainkat”, a Brüsszelből fizetett labancaikat pedig postafordultával visszaküldjük, hadd boldogítsák egymást az Európai Parlamentben – jelentette ki.

A birodalmak természetüknél fogva éhesek, és a bendőjük feneketlen, mindig több pénzre, mindig új gyarmatra fáj a foguk, de a magyar tudja, szabadnak lenni nemcsak felemelő érzés, de kifizetődő dolog is – emelte ki. “Munka, gyarapodás, jólét, biztonság csak akkor jut nekünk, ha elnyomók nem zsebelnek ki bennünket. A szolgaság szegényít, a szabadság gazdagít, ez a magyar jólét törvénye – szögezte le Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon, tizenöt év alatt, “a birodalommal vívott csaták árnyékában felépítettük Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát”. Hazaküldtük a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), megreguláztuk a multikat és a bankokat, visszavettük a magyar energiarendszert, a teljes nemzetgazdaságot a magyar emberek szolgálatába állítottuk – sorolta a miniszterlnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy kibírtuk a háború három évét is, pedig az orosz-ukrán háború miatt Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az egész unióban. “Ennek ellenére megcsináljuk Európa, sőt, az egész nyugati világ legnagyobb adócsökkentését” – jelentette ki. Ezzel új fejezetet nyitunk a magyar gazdaság történetében, kialakítjuk a világ első családközpontú gazdaságát – mondta, hozzátéve, hogy az egygyermekes anyák 30 éves korukig, a két- és többgyermekes édesanyák életük végéig nem fizetnek jövedelemadót.

“Ez minden mértéktartás mellett is világszenzáció” – közölte. “Már csak egyetlen feladatunk marad: újra és újra megvédeni a brüsszeli támadásokkal szemben, amely hol a rezsicsökkentést, hol a 13. havi nyugdíjat, hol a családok pénzét akarja elvenni tőlünk – fogalmazott Orbán Viktor. Felidézte: 1848 március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, ezek a törvények helyezték védelem alá a március 15-én kivívott szabadságot. Ez most is pontosan így lesz – jelentette ki. A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: “felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. Felszámoljuk az egész “árnyékhadsereget” – mondta, hozzáfűzve, “ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják”. Túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt, túl sokszor váltottak már köpönyeget – hangsúlyozta a miniszterelnök. 1848-ban “császármadarak” ültek a nyakunkba, most meg “Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött” – fogalmazott.

“Éppen elég volt belőlük, tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket! – folytatta, majd hozzátette: “rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és a megvetés”. Ha van igazság – márpedig van – akkor a pokolban külön bugyor várja őket – jegyezte meg a kormányfő.

“Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok, és ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz: legyőzünk benneteket újra és újra, mert “fényesebb a láncnál a kard” – üzent beszédét zárva Orbán Viktor.

Az ünnepségen a miniszterelnök szombat reggel a közösségi oldalán “Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől” címmel megosztott 12 pontját osztogatták nyomtatott formában.

Az ünnepségre sokan magyar zászlóval, illetve településnév-táblákkal érkeztek, de a tömegben volt lengyel és német zászló is, erdélyi települések neveit is lehetett látni a téren.