Az orosz-ukrán háború két legveszélyesebb hónapja következik, Magyarországnak továbbra is a józan hang politikáját kell követnie - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor bejelentette, hogy magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Orbán Viktor azt mondta, Donald Trump választási győzelmével a béke kézzelfogható közelségbe került, de a távozófélben lévő amerikai demokraták láthatóan egy súlyosabb örökséget akarnak az elnökre hagyni, mint amilyen a helyzet volt az elnökválasztás győzelmének pillanatában. Hozzátette: Magyarország sorsa közvetlenül is tétje ennek a konfliktusnak, ezért meggondoltan, kiszámíthatóan, tervezhetően és higgadtan fog cselekedni. A kormányfő azt mondta, Ukrajna Magyarország szomszédja, nem a világ egy távoli pontján fennálló konfliktus további durvulásáról van szó. Hozzátette, nem kell nagy fantázia annak elgondolásához, hogy egy ország szomszédjában zajló háború fejleményei milyen gyorsan tudják érzékeltetni következményeiket a szomszédos ország területén, emellett Kárpátalján őshonos magyarok élnek, így a veszély közvetlen.
Rámutatott, most már a háborúban olyan eszközöket vetnek be, amellyel könnyedén el lehet érni Ukrajna területén kívüli országokat is, elsősorban a szomszédokat. Ezek a hírek rólunk, és nem a nemzetközi diplomácia konfliktusairól szólnak, ezek közvetlen magyar érdekekről és Magyarország háborús fenyegetettségéről szólnak – jelentette ki. Emlékeztetve arra, hogy január 20-án lép hivatalba Donald Trump, az Egyesült Államok következő elnöke, azt mondta, ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk, már csak két hónap, és akkor hirtelen a hajnal be fog köszönteni, de addig ebben a korábbinál is sűrűbb sötétségben fogunk élni. Úgy összegzett: a háború két legveszélyesebb hónapja következik.
Orbán Viktor felidézte azt is, hogy a védelmi tanács ülésén áttekintették a háború katonai összefüggéseit. A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről. Hozzátette, ez a gondolat is arra vezeti Magyarországot, hogy ezt a két hónapot – Donald Trump hivatalba lépéséig – kell okos, higgadt politikával túlélni. Orbán Viktor a nehézfegyverzet bevetésének veszélyét felvető kérdésre azt mondta, jelentős ennek a kockázata. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnökválasztás eredményének nyilvánvalóvá válása után 24 órán belül megbukott a német kormány.
„Mi, magyarok, ettől elszoktunk, Magyarország egy szuverén külpolitikát folytató ország, tőlünk aztán recseghet-ropoghat a világ, mi akkor is a saját nemzeti érdekeinkből kiindulva fogunk dönteni és nem kötjük össze a sorsunkat más kormányokéval” – fogalmazott. Az amerikai történések leképződése néhány, nem jelentéktelen nyugat-európai kormány és ország magatartásában szinte azonnali – állapította meg. Rámutatott: ebből az következik, ha az amerikaiak bizonyos lépéseket megtesznek, akkor egyes országok vagy kötelezettségüknek érzik, vagy talán az is nekik, hogy követniük kell az amerikai irányvonalat. Megjegyezte: azok az eszközök, amelyek használatát az ukránoknak engedélyezték az amerikaiak, rendkívül bonyolultak és a rendelkezésre álló hírek szerint az ukránok nem képesek önállóan célra vezetni. Erős az a feltételezés – szerinte meg is állja a helyét -, hogy ezeket a rakétákat nem lehet amerikai személyzet közreműködése nélkül célba juttatni.
Ezért is van az, hogy az oroszok nem meglepő módon hirtelen és erőteljesen reagáltak – közölte. Beszélt arról is, hogy a kimondott szó súlya és jelentősége a politikai történésekre más ma Nyugat-Európában, mint Oroszországban, és ezt a nyugat-európai döntéshozók nem veszik kellő súllyal figyelembe. Nyugat-Európában rengeteg a fecsegés és az üresjárat, a mondandónak nincs közvetlen következménye, geopolitikai és katonai kérdésekről jelentős beosztásban lévő európai vezetők könnyedén engednek el tirádákat, azt gondolva, ez csak egy kommunikációs, belpolitikai küzdelem – vélekedett. Ettől jelentősen eltér az orosz kommunikációs rendszer, ott ha az elnök mond valamit, az nem fecsegés, annak van súlya, következménye.
Amikor az oroszok módosítják az atom- és nukleáris erejük bevetésére vonatkozó doktrínát, akkor ez nem egy kommunikációs fogás, nem egy trükk – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy az orosz elnök előző este televíziós üzenetében világosan leírta a helyzetet és azt mondta: felhatalmazva érzik magukat a tekintetben, hogy amelyik ország ilyen eszközöket Ukrajnának ad, azokat célpontnak nyilvánítsák. Ez nem kommunikációs trükk, észnél kell lenni – figyelmeztetett. Hozzátette: Oroszország alapvetően katonai erőre építi a politikáját, a világban elfoglalt helyét. A jövőről alkotott elképzeléseiben kulcsszerepe van annak, hogy a világ egyik legerősebb hadserege és legmodernebb, leginkább tömegpusztító fegyverei fölött rendelkezik, és amikor ők mondanak valamit ebben az ügyben, akkor azt úgy kell venni, ahogyan azt ők mondják. A következő két hónapban nem a nyugat-európai kommunikációra épülő politika törvényeiből kell kiindulni, hanem háborús logikában, minden mondatot, szót megfontolva, körültekintően, a józan ész szabályai szerint kell eljárni, egyébként baj lesz – húzta alá. A miniszterelnök azt mondta, annak a híve, hogy a világban jelenlévő konfliktusok számát, méretét és kiterjedését minden lehetséges eszközzel szűkítsék. Az a helyzet ugyanakkor, hogy a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntés esetén.
Orbán Viktor a rádióinterjúban bejelentette, hogy magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A kormányfő a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot felháborítóan pimasz és cinikus döntésként értékelte. Egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból – mutatott rá. Kifejtette: ez önmagában helytelen, és a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, s még olaj is lehet a tűzre. Nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel – szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette: az izraeli miniszterelnöknek szóló meghívásban garantálni fogja, hogy ha eljön, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és “nem fogjuk követni” az ebben foglaltakat. Kizárólag az izraeli-magyar kapcsolatok minőségéből és állapotából indulunk ki, és Izrael miniszterelnöke kellő biztonságban, érdemi tárgyalásokat tud folytatni itt, Magyarországon – jelentette ki.
A kormányfő célként fogalmazta meg, hogy a ciklus végére a Patrióták Európáért váljon az Európai Parlament (EP) legbefolyásosabb képviselőcsoportjává. Ehhez most szövetségeket kell építeni, és a parlamenten belüli politikával kell erőgyarapodást előidézni – mondta a kormányfő, aki annak a véleményének adott hangot, hogy lesznek megállapodások és frakciószövetségek az EP-ben, amelyek jelentősen növelik majd a Patrióták európai döntésekre gyakorolt befolyását. Megemlítette, a nemzetközi politikában “annyi befolyásod van, amennyi erőd”. Hozzátette, nem volt rossz kezdés, amikor “berúgtuk az európai politika kocsmaajtaját”, mondván, “megjöttek a józan ész képviselői”; ez a harmadik legnagyobb frakció létrehozásához volt elegendő. Emlékeztetett, a Patrióták frakciója a fősodortól, a korábbi centrumtól eltérő, “időnként nyers, de világos álláspontokat” képvisel például a migráció, gyermek- és családvédelem témájában. Orbán Viktor elmondta, túl vannak “az Európai Bizottság mindenféle színfalak mögötti egyezkedést igénylő periódusán”, azaz visszatérhetnek a “nyílt, egyenes beszéd időszakához”. Hozzátette, erősíteni kívánják frakciójukat. Az eurázsiai együttműködés realitásáról szólva Orbán Viktor azt hangsúlyozta, erre a témára korábban az oktatásban jóval csekélyebb hangsúlyt fektettek, mint az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolatára, holott földrészünk legszervesebb összeköttetése nem az óceán túloldalával, hanem a tőlünk keletebbre lévő területekkel áll fenn. Ebbe nemcsak Oroszországot kell beleérteni, hanem a Kaukázust, Kínát, Indiát, Koreát és Japánt is – hangsúlyozta.
A magyar közgondolkodásnak nehezére esik a “tájolásváltás” – jegyezte meg, hozzátéve, irodája falán három világtérkép látható, az egyik közepén Európa, a másikén az Egyesült Államok, a harmadikén Ázsia látható. Mi, magyarok, nem szoktuk így nézni a világot, mi egyetlen nézőponthoz vagyunk szokva. Ideje szerintem az oktatásban, a közgondolkodásban, talán az ilyen interjúkban is többet beszélni arról, hogy Európának van egy szerves földrajzi egysége Ázsiával – mutatott rá a miniszterelnök. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy Európa és Magyarország újratájolása aktuális feladat, amit a gazdaság-, a kereskedelem- és a befektetéspolitika mellett a saját gondolkodásunkban is érdemes elvégeznünk. A nemzeti konzultációról szólva elmondta, aki a konzultációt ellenzi, valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, nem akarja, hogy közvetlen kapcsolat legyen a politika döntései és az emberek akarata között. Úgy értékelt: ebben a hozzáállásban van egy lenézés. A kormányfő a politikában megjelent új jelenségként beszélt a “lenézésből fakadó negatív fenyegető tónusról”, mely szerint “büdösek az emberek, az egyes munkatársak, azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába”. Korábban, ha valakinek véletlenül valami rossz dolog kicsúszott a száján, rögtön elnézést kért, visszavonult – jegyezte meg Orbán Viktor, aki példátlannak nevezte, hogy ez a durvaság valaki politikai viselkedésének a lényege legyen, és “csak úgy áradjon”. Hozzátette: a verbális durvaság előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is, és ettől jó lenne magunkat megkímélni, mert „nincs szükségünk közéleti háborúra”, “egy közösség vagyunk, tisztességesen kell bánnunk egymással”.
A miniszterelnök a kormány új gazdasági akciótervének fontos elemeként beszélt a bérek vásárlóerejének növeléséről. Jelezte: a minimálbérről Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg, de a kormány üti rá a megállapodásra a pecsétet, és ha az egyezség nem akar létrejönni, mert messze vannak az álláspontok, akkor segít. Most is ez volt a helyzet, és a kormány közreműködésével hároméves bérmegállapodás született, amit hamarosan szentesíteni fognak. E megállapodás eredményeképpen a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évben a minimálbér-emelkedés az infláció mértéke fölött lesz, tehát a magyar emberek pénzének vásárlóereje nem csökkenni, hanem nőni fog. Megjegyezte: idén 3 és 4 százalék közötti inflációval számolnak, és 10 százalék fölötti volt a bérnövekedés. „Ennek az erőteljes bérnövekedésnek a lendületét szeretnénk fenntartani ezzel a megállapodással” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve: ez jó hír, tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi a családok életét.