"Nem az óvodából jöttünk ki". Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a vele szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztos, hogy létezik ilyen - közölte.
Kompromisszumos ajánlatot tett Magyarország az Európai Unió tagállamainak Ukrajna finanszírozására – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point francia hetilap weboldalán kedden megjelent interjúban. A kormányfő közlése szerint a javaslat fogadtatása nem volt pozitív; ha a tagállamok nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és zsarolásnak vetik őket alá.
Orbán Viktor az interjúban megerősítette, nem változott a magyar álláspont: az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, a többi tagállam javaslata azonban a katonai megoldás irányába mutat, és azt javasolják, az EU négy év alatt adjon 50 milliárd eurót Ukrajnának. Hozzátette: Magyarország, mint szuverén állam, ellenzi a költségvetésnek ezt a módosítását, de egy független országnak ezt a jogát a huszonhatok nem fogadják el, ezért próbálják Magyarországot meggyőzni, nyomást gyakorolni rá, zsarolni, hogy rákényszerítsék a támogatásra.
A miniszterelnök azt mondta, kompromisszumos ajánlatot tettek: Magyarország kész részt venni ebben a megoldásában, ha garantálják, hogy a tagállamok minden évben egyhangúlag döntenek arról, hogy továbbra is küldjék-e ezt a pénzt vagy sem. Azt mondta, a javaslat nem a vétóval való zsarolásáról szól, hanem az Európai Unió egységének helyreállításáról és fenntartásáról.
„Tehát, ha valakit arra kényszerítünk, hogy részese legyen valaminek, amit nem szeret, és joga van ahhoz, hogy ne legyen részese, de rá nyomást gyakoroltak, őt kényszerítették bármilyen módon, hogy részese legyen, akkor tisztességes és észszerű, hogy minden évben lehetőséget adjunk neki arra, hogy részt vegyen a döntésben, hogy ez folytatódjon-e vagy sem” – összegzett.
A javaslat fogadtatására vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy fogalmazott: “ha jól értem, a fogadtatás a Financial Times-ban jelent meg. Szóval nem éppen pozitív a visszhangja”. A kormányfő kifejtette, Brüsszelben azt mondják, hogy ha szuverén országként viselkedik, akkor Magyarországot azonnal hatalmas pénzügyi blokád alá veszik, és összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal, pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője cáfolta a Financial Times-ban megjelenteket, Orbán Viktor azt mondta, van némi tapasztalatuk a nemzetközi politikában, “nem az óvodából jöttünk ki”. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a vele szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztos, hogy létezik ilyen – közölte.
Elmondta, az Európai Unió az elmúlt években egyre inkább imperialista irányba mozdult el, egyre kevésbé szuverén államok közösségéről van szó. Az Európai Bizottságot politikai szándék vezérli, mert ideológiai háborút folytat Magyarország ellen; az új sérelem pedig a migrációra és a genderre vonatkozik, ennek semmi köze a korrupcióhoz vagy az igazságszolgáltatás minőségéhez. Nyilvánvaló, hogy nem a jogállamiság az igazi érv Magyarország ellen – mondta.
Közölte, egy ország szavazati jogának megvonása az Európai Tanácsban csak akkor lehetséges, ha probléma van a jogállamisággal, de Ukrajnának semmi köze a jogállamisághoz. Hozzátette: az európai intézmények nem veszik komolyan a jogállamiságot, az csak egy eszköz a szuverenitásukat megőrizni óhajtó és saját véleménnyel rendelkező országok zsarolására. Fontos, hogy az európaiak megértsék, hogy a tagállamok, ha nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és a zsarolás egy formájának vetik őket alá – mondta.
Komolyan veendőnek, de nem elfogadhatónak nevezte azt az érvet, hogy a többi 26 tagállam azt állítja, egy évente jóváhagyott terv nem teszi lehetővé Ukrajnának, hogy négy évre tervezze kiadásait. Rámutatott, nem tudni, mi lesz a következő három-négy hónapban Ukrajnában, “hát még négy év múlva”. Azt sem lehet tudni – folytatta – hogy az novemberi elnökválasztás után “az amerikaiak részt vesznek-e a játékban”; azt sem lehet tudni, miért pont 50 milliárd eurót adna az EU Ukrajnának.
A fő érvnek azt nevezte, hogy öt hónap múlva választások lesznek Európában. Teljesen figyelmen kívül hagynánk az európaiak véleményét, ha ma olyan döntést hoznánk, amely négy évre lekötné Európát, és egy óriási összegre vonatkozik – szögezte le. Hozzátette: ez a pénz nagyon hasznos lenne az európai népeknek is, Európa egyre jobban szenved a gazdaság gyenge teljesítményétől.
Arra a kérdésre, hogy vajon Donald Trump volt amerikai elnök novemberi újraválasztását várja-e, Orbán Viktor közölte, már 2016-ban azt mondta, Trumpra szüksége van Európának, mert az a normális hozzáállás a nemzetközi politikában, ha nemzeti érdeken alapuló megállapodásokat akarnak. Trumpot az Egyesült Államok egyik legsikeresebb külpolitikát folytató elnökének nevezve elmondta, ha 2022 februárjában az amerikai elnököt Donald Trumpnak hívták volna, már nem lenne háború Európában. “Ma nem látok rajta kívül senkit sem Európában, sem Amerikában, aki elég erős vezető lenne ahhoz, hogy megállítsa a háborút. A békének van neve, Donald Trumpé” – fogalmazott.
Kitért arra is, a háborútól függetlenül komoly probléma Ukrajna Európa számára; az ország közeledése vagy akár csatlakozása az EU-hoz katasztrofális hatással lesz vagy lehetne az európai gazdaságokra, különösen a mezőgazdaságra. Az ukrán mezőgazdasági termelés jóval olcsóbb, mint a francia és a magyar, és ez nem fenntartható. Nem tudunk versenyezni, és tönkretesszük mezőgazdasági közösségeinket. Ezt nem tehetjük meg; az ukránoknak ezt meg kell érteniük – mondta Orbán Viktor a Le Pointnak.