Sok gond van az étrend-kiegészítőkkel
Első teljes évén van túl a Testnevelési Egyetem berkein belül működő Sport-táplálkozástudományi Központ, melynek célja, hogy sportolók, edzők, más sportszakemberek képzését, felvilágosítását segítse, egyik fő gyakorlati feladata pedig, hogy a tiltott anyagokat kimutassa étrend-kiegészítőkből, ezzel segítve a vétlen doppingolás elkerülését.
“A 2017. októberi ünnepélyes átadást követően a 2018-as év, hogy sportosan fejezzem ki magam, az alapozási időszak volt. Bízom abban, hogy ez jól sikerült, így 2019-ben ki tudjuk elégíteni a felmerült igényeket” – nyilatkozott Martos Éva professzor, a központ vezetője az MTI-nek.
Hozzátette, folyamatosan fejlesztik a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét ki tudják mutatni a vizsgált étrend-kiegészítőkből.
“Bekapcsolódunk az egyetemi oktatásba is, valamint más tanszékekkel együttműködve kutatási projektben is részt veszünk.” – jelezte.
Martos Éva elmondta, hogy egyelőre kilencen alkotják munkatársainak csapatát, van köztük dietetikus, táplálkozástudományi szakember, vegyészmérnök, élelmiszermérnök, sportorvos egyaránt.
Kitért rá, hogy a központnak a legújabb generációs műszerparkkal felszerelt, nemzetközi összevetésben is high-technek tekinthető analitikai laborjában elsősorban a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség doppinglistáján levő vegyületek kimutatására törekednek.
“A laboratóriumi analízis szükségességét indokolja, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint az étrend-kiegészítők tíz-hatvan százaléka szennyezett tiltólistás anyagokkal, melyek azon túl, hogy doppingvétséggel járnak, a sportoló egészségét is károsítják. Szennyeződhet az étrend-kiegészítő gyártás közben “véletlenül”, ha az alapanyag vagy a gyártósor nem megfelelő tisztaságú. Sokszor a szándékosság sem zárható ki, de a dobozon az összetevők között ekkor sem szerepel a tiltott szer.” – hangsúlyozta.
Martos Éva utalt rá, hogy számos eltiltás, de még haláleset is volt már következménye doppinganyaggal történt szennyezettségnek, utóbbira példaként az amerikai baseballjátékos Steve Bechlert említette, aki 24 évesen efedrin tartalmú étrend-kiegészítő miatt vesztette életét.
“Noha a felelősség a sportolóé, a vétlen doppingolás elkerüléséhez a gyártók és forgalmazók jelentősen hozzájárulhatnak, melyhez szakmai támogatást készséggel nyújt a Sport-táplálkozástudományi Központ” – hívta fel a figyelmet Martos Éva, hozzátéve, hogy náluk bárki megrendelhet vizsgálatot, amelyek azonban pénzbe kerülnek.
Fotónk illusztráció (orvosok.hu).
MTI