Hiányzik ma még a bűntetőjogból, hogy az áldozatokat miként lehet megvédeni az elkövetőktől az után, ha már letöltötték a büntetésüket, ezért ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Zalaegerszegen.

Tuzson Bence a Zalaegerszegi Áldozatvédelmi Központ megnyitása kapcsán beszélt arról, hogy jogi segítséget is kell nyújtani azoknak az áldozatoknak, akiket például egy erőszakos bűncselekmény sértettjeként meg kell védeni az elkövetőtől annak szabadulása után is. Ez ma még hiányzik a büntetőjogból, ezért a jövőben komolyabban is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel – fogalmazta meg a miniszter.

A politikus kifejtette: a bűnügyi statisztikákból is látszik, hogy Zala vármegyében nagyon kevés a bűncselekmény, de egyetlen eset is több mint elég, és egyetlen áldozatnak is szüksége van a segítségre. Mindig új elkövetési formák adódnak, az utóbbi időkben például országszerte jelentősen nőtt az online csalások száma, emiatt a közelmúltban egy munkacsoportot is létrehoztak olyan szabályrendszer kidolgozása érdekében, amely visszafogja ezeknek a számát és segíti a felderítést is.

A büntetőjog nem áldozatközpontú, erre a világban egészen az 1970-es évekig nem is fordítottak nagy figyelmet, de az elmúlt időszakban már Magyarországon is elkezdték az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását. A zalaegerszegi a 13., amelyeken felül három áldozatsegítő pont is működik már az országban – jelezte Tuzson Bence.

Kitért arra is, hogy ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, sokkhatás éri, ezért is van szükség valakire, aki végigvezeti az áldozatsegítség területén. Szükség van ilyen esetekben a rendőrség, a kormányhivatalok, a civil és egyházi szervezetek közreműködésére, egyes esetekben, mint a kapcsolati erőszak terén, sokszor ráadásul rejtve maradnak az áldozatok, emiatt is nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani.

Király Nóra, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja úgy fogalmazott: fontos, láthatatlan védőháló az áldozatsegítő központok működése, ami hozzájárul az állampolgárok biztonságához. Ez is alapja annak, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lehet.

Azt is elmondta, hogy egy krízishelyzetbe került áldozatnak megértő és szakértő emberek segítségére van szüksége, ezért is elsődleges feladata az államnak és minden szereplőnek a biztonságos élet feltételeinek garantálása, a bűncselekmények számának minimalizálása, a bűnözés visszaszorítása.

Magyarországon már több mint 140 állami, egyházi, civil szervezet segíti az áldozatvédelmet, hogy a bajbajutottaknak a legjobb együttműködésben a leghatékonyabban tudjanak támaszt nyújtani. Már 2011 óta létezik az ingyenes áldozatvédelmi telefonvonal, de az a cél, hogy 2025-re minden magyar vármegyében működjön áldozatsegítő központ is – említette Király Nóra.

Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a rendőrök munkájában is kiemelt fontosságú az áldozatokkal való bánásmód. Hogy a lehető legrövidebb idő alatt segítséget kapjanak, ezért egyre gyakrabban veszik fel a kapcsolatot az áldozatsegítő központokkal.

Magyarországon tavaly összesen 168 ezer bűncselekményt regisztráltak, négy százalékkal többet az előző évinél, és ezeknek a bűncselekményeknek 98 ezer állampolgár esett áldozatául. Míg 2022-ben az egyes bűnesetek 4,5 százalékában adták tovább a rendőrök az áldozatsegítőknek az adatokat, addig a múlt évben már az esetek 15 százalékában – ismertette a bűnügyi főkapitány-helyettes.

Sifter Rózsa Zala vármegyei főispán beszámolt arról, hogy a kormányhivatalok 2011 óta vesznek részt az áldozatvédelmi feladatokban, köztük a családon belüli erőszakot elszenvedettek, vagy az online térben csalások áldozatává vált emberek megsegítésében.

Annak ellenére, hogy a pandémia idején kevesebb lett a bűncselekmény, 2020-tól mégis növekedőben van az áldozatok száma. Ez idő alatt 2023-ra két és félszeresére nőtt a számuk Zalában, nekik 2021-ben még összesen 3,9 millió forint, 2023-ban már 13,5 millió forint pénzügyi segítséget biztosítottak – közölte a főispán.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy az 50 ezer lakos feletti települések között Zalaegerszeg a legbiztonságosabb város. Tavaly egész évben hat lakásbetörés és egy gépkocsifeltörés történt, de sajnos a szubjektív biztonságérzetet rontják a gyarapodó internetes csalások vagy a családon belüli problémák.

A Zalaegerszegi Áldozatsegítő Központ átadása keretében Répássy Róbert igazságügyiminiszter-helyettes együttműködési megállapodást írt alá a kormányhivatallal, a rendőrséggel, valamint a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesülettel.