A gazdasági életből távozó vállalkozásokat következetesen ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), így került a látókörébe az a mezőgazdasági vállalkozás is, amelynél először végelszámolás, majd felszámolás zajlott.

Az adóhatósági ellenőrzés a vállalkozás felszámolásának kezdetén indult, és a korábbi tevékenységre, így a végelszámolásra is vonatkozott. A felszámolásra azért került sor, mert a kijelölt végelszámoló szerint a vállalkozásnak nem volt elegendő vagyona ahhoz, hogy hitelezőit kifizethesse.

A revízió több szabálytalanságot is feltárt. Elsőként azt, hogy a végelszámoló több tízmillió forint értékű terméket selejtezett le szavatossági hiba miatt, miközben ezeket a termékeket közvetlenül a végelszámolás előtt szerezte be. Emellett a vállalkozás papíron tárolt terményéből több tonnányi hiányzott, amit a végelszámoló selejtezési jegyzőkönyvvel igyekezett leplezni. Egyértelművé vált, hogy a hiányzó árut számla nélkül eladták a végelszámoláskor, és a bevételt eltüntették a hitelezők elől. Az ellenőrzés arra is rávilágított, hogy a felszámoló azonos a korábbi végelszámolóval.

A revízió megállapításai alapján a NAV a végelszámoló, egyben felszámoló felmentését kérte a bíróságnál, és az okozott 74 millió forint kár megtérítésére pert indított ellene. A bíróság megállapította, hogy mint a hitelezői érdekek őrének, felelnie kell a szabályok megsértéséből bekövetkezett kárért. Tekintve, hogy a felszámoló szervezetek tekintélyes felelősségbiztosítással rendelkeznek, a csalárd módon okozott kár megtérítése nem jelent nehézséget.

Az eset jól példázza az adóhatóság ellenőrzéseinek társadalmi hasznosságát, hiszen az nem csupán az arányos és igazságos közteherviselést célozza, hanem a jóhiszemű hitelezők érdekeit is védi.