Akácmézből tíz éve nem látott mennyiség termett Magyarországon, a napraforgómézről azonban az aszály miatt le kell mondani - írta a csütörtöki Magyar Nemzet.

A napilapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke felidézte, hogy az év reményteli szezonnak ígérkezett a méhészeteknek, a késő tavaszi, kora nyári időszakban kiemelkedő eredmények születtek. A repce és az ezüsthárs is jól mézelt, akácmézből pedig az elmúlt tíz év legjobb termését pergethették ki a méhészek. A nyár második felében azonban komoly gondokat okozott az aszály.

Valósággal kettészakadt idén az ország méhésztársadalma: miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják az idén, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak – mondta Bross Péter. Hozzátette, bár tartottak attól, hogy a téli csapadék hiánya visszaveti majd az akácvirágzást, végül sikerült minden eddiginél sokkal jobb méztermést elérni az akácosokban. Bross Péter szerint a repce is jól mézelt az idén, ahogyan az ezüsthárson legeltető méhészek is kiváló eredményt értek el. A nyári kánikula és a szárazság fokozódásával azonban egyre romlottak a kilátások.

A legnagyobb területű méhlegelőt az országban a napraforgó jelenti, a komoly aszály miatt azonban gyakorlatilag elmaradt a növények mézelése. A legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek. “Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet, a napraforgó csak sínylődik, s így nektárt sem ad a méheknek” – emelte ki az OMME elnöke, aki szerint az idei napraforgóméz mennyisége az elmúlt évek átlagának harminc-negyven százalékát érheti el, ez is főként a dunántúli területekről származik.

Az aszály a méhészetek életét is rendkívül megnehezítette, a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben. Ennél is nagyobb baj, hogy a napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van. Az aszály miatt kiégtek a területek, a folyók visszahúzódtak, virágzó növények híján pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges. Bross Péter szerint a méhészek igyekeznek mesterséges szénhidrát- és fehérjeforrással pótolni a méhek hiányzó táplálékát, de nem tudják pótolni azokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat, amelyek a természetes táplálékforrásokban jelen vannak. Mindez katasztrofális következményekkel lesz a jövő évi szezonra, a megfelelő nyomelemek hiányában a méhek élethossza ugyanis csökken – figyelmeztetett.

Mindezek ellenére mézhiánytól nem kell tartani a hazai piacon, az országban ugyanis még a legrosszabb évben is bőven a hazai fogyasztás feletti mennyiség terem. Exportorientált ágazatként a méhészek jelentős mennyiséget adnak el a külpiacokra, legfontosabb partnerek továbbra is Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Bár az idén minden költségtényező – csomagolóanyagok, energia, üzemanyag – a méz árának emelkedését indokolná, Bross Péter mégsem számít drágulásra. Ennek oka, hogy az ukrajnai területeken – a várakozásokkal ellentétben – jó termést hozott az év, bőven van ukrán méz, ami akadozva ugyan, de folyamatosan érkezik az EU-ba. A fokozott kínálat pedig átmeneti áreséshez vezethet az uniós ukrán piacon. A kereslet azonban így is jelentős, a szállítási nehézségek miatt pedig felértékelődik a helyi termékek szerepe, így jó esély van rá, hogy az EU-ban idén is keresett lesz a magyar méz. A méhészeket ugyanakkor türelemre intette az egyesület elnöke, Bross Péter hangsúlyozta, a tíz éve nem látott mennyiségű akácmézet egy év alatt lehetetlen eladni úgy, hogy az árak is elfogadható szinten maradjanak.