A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben jogszabályban kötelezte a lakossági bankokat ATM-hálózatuk sűrítésére. Ha rápillantunk az egyik hazai vállalkozás által frissen készített, interaktív térképre, akkor látszik, hogy mindez nem is véletlen: a Helix Consulting nyilvánossá tett adatvizualizációja alapján a magyarországi járások lakosságarányos ATM-lefedettségében mintegy tízszeres különbségek is lehetnek.
Egy ATM üzemeltetése akár veszteséges is lehet, ha a forgalma és a használatáért beszedett díjak nem fedezik az üzemeltetés ‒ helybérlet, pénzszállítás, áram, internet, karbantartás stb. ‒ költségeit. Ennek megfelelően a bankok saját érdekükben az utóbbi években racionalizálták ATM-hálózatukat, és természetesen azokat az egységeket számolták fel, amelyek üzemeltetése a leginkább gazdaságtalan ‒ ismertette a helyzetet Hegedüs Tamás, a Helix Consulting Kft. lokációanalízissel és -optimalizációval foglalkozó Insight üzletágának vezetője. A folyamat miatt egyes területeken az ott élőknek egyre többet kell utazniuk, amikor készpénzre van szükségük. Ráadásul a bankautomaták penetrációja gyakran éppen ott csökkent, ahol a kártyaelfogadóhelyek száma is alacsony.
A fenti helyzetben a saját szempontjából minden szereplőnek igaza van. A bank egy profitorientált vállalkozás, ügyfelei ugyanakkor joggal várják el a kényelmesebb ATM-hozzáférést, az MNB pedig a lakossági érdekeket képviselve igyekszik ezt a saját eszközeivel kikényszeríteni. A helyzet valóban érett a változtatásra, ugyanis a hazai járások között akár tízszeres különbség is lehet a 10 ezer főre jutó bankjegykiadó automaták számában.
Ezek legsűrűbben egyébként a siófoki és a keszthelyi járásban lettek telepítve. Előbbin 9,9, míg utóbbin 8,8 ATM jut 10 ezer lakosra. A megfejtés egyszerű ‒ mutatott rá a szakember ‒, ugyanis mindkét térség turistaforgalma jelentős, miközben állandó lakosságszámuk területükhöz képest nem olyan magas.
Mivel az ATM-ek üzemeltetőinek kifejezetten előnyös, ha más bankhoz, még inkább külföldi bankhoz tartozó kártyával használják az egységet, ezért itt sűrűn telepítik ezeket.
A másik véglet a Putnoki járás, ahol tízezer lakosra mindössze 1,1 ATM jut (az egész járásban csak 2 ilyen eszköz működik), de a rétsági járásban is csak 1,2 ez a szám, a csengeri járásban pedig 1,4. Ha sokan azt feltételezték, hogy a mutató Budapesten a legmagasabb, nem sokat tévedtek, de a magas lakosságszám miatt a főváros 7,4-es értéke nincs az élbolyban még akkor sem, ha itt üzemel a hazai bankjegyautomaták negyede, szám szerint 1225 darab. A regionális ellátottság különbségei még akkor is nagyjából ötszörösek, ha levonjuk a főváros és a két legellátottabb járás adatait ‒ állapította meg Hegedüs Tamás.
Mindenképpen kompromisszumos megoldást kell tehát találni, ami az ATM-üzemeltetést a kisebb településeken, járásokban is gazdaságosabbá teheti. Ennek híján az egyébként időszerű jogszabály nem biztos, hogy eléri a célját, mert a pénzintézetek mindent megtesznek majd a veszteséges telepítések elkerülésére. A Helix Consulting szakértője hozzátette, tapasztalataik szerint az egyik előnyös megoldás lehet, ha a bankok nem fűnyíróelven döntenek az egyes ATM-ekről, hanem a rendelkezésre álló lokációanalitikai eszközökkel felkutatják a gyengén ellátott térségekben azokat az optimális helyeket, ahol az eszközt a legtöbben használják majd, így téve nyereségessé a működést, vagy minimalizálva a veszteséget, ha az mégis elkerülhetetlen.
A térképet böngészve láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében az átlagosnál jobb az ATM-elérhetőség, a legtöbb készülék a győri járásban található, szám szerint 99, ez – a térkép adatai alapján – 189 541 lakosra jut. A soproni járásban 96 995 lakosra 55, míg a mosonmagyaróváriban 75 869 lakosra jut 40 ATM. A csornai járás 32 947 lakosra 11 ATM-t kínál, a kapuvári 24 534-re mindössze 6-ot, a pannonhalmi járásban 15 518 emberre 7 ATM jut, a megye legkisebb járásában, a tétiben 14 724 lakos 4 ATM-et vehet igénybe.
Érdekesség, hogy a komáromi járásban 10 ezer lakosra több ATM jut a győri 5,2-vel szemben (39 173 emberre 28), de lényegesen kisebb járásról beszélünk, ahol aktív a határon túliak átjárása is Komárom és Komárno között. A vidéki nagyvárosok járásait megnézve látható, hogy a győriben van a legtöbb ATM darabszámra még úgy is, hogy nagyobb lélekszámú járásokat is találunk: a miskolci járásban 239 ezer emberre 84, a szegedi járásban 199 ezer emberre 95, a pécsiben 177 ezer lakosra 64 ATM jut, a székesfehérvári járásban pedig 150 ezer emberre mindössze 62.
Az interaktív térkép ide kattintva érhető el.
Illusztráció: depositphotos.com