1884-ben Győr város képviselői megszavazták egy modern törvényház és fogság felépítését. No persze, városunk természetesen azelőtt is rendelkezett börtönnel, melyet a török kor óta a régi Városháza pincéjében rendeztek be. Itt raboskodott többek között a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszony is, egészen a lefejezéséig.

Az épület felújítása azonban már a XVIII. században erősen esedékessé vált. A földalatti cellák ugyanis zsúfoltak, nyirkosak, dohosak voltak. Akik bekerültek, gyakran meg sem élték az ítéletük kihirdetését. Ráadásul a reformkorban szükségessé vált egy modern városháza felépítése is, amelyben többé már semmi helye nem volt a börtönnek.

Az ügy még évekig húzódott, de végül megszületett a döntés az új fogház felépítéséről. A munkára Wagner Gyula tervei alapján két helybéli építészt, Schlichter Károlyt és Lengerer Jánost kérték fel. Másfél évvel később meg is kezdték a nagyszabású építkezést, melynek költségei meghaladták az akkoriban ugyancsak jelentősnek mondható 100.000 forintot. 1886. június 15-én az utolsó tégla is helyére került az újonnan felépített modern törvénykezési palota és fogház épületegyüttesén, amelynek az akkori győri vásártér adott helyet a Honvéd-liget mellett.

A sajtó képviselői az épület belsejét még az átadás előtt megtekinthették, akik a lapjukban be is számoltak a jelentős eseményről: „Teljesen elkészült az ország első mintafogháza. Ha valaki a legszigorúbb magánczellát megtekinti, ízléses kis kályhájával, szép világosságával és egészséges száraz falaival. A szép kétemeletes épületbe egy könnyen forduló vasrácsos kapun át jutunk be, ahol a nagyudvart találjuk. Innen a fogházfelügyelő szép, 3 szobás emeleti lakásába érünk, mely alatt az őrök szobái találhatók. A fogházszobák 5-6 személyesek. A földszinten, az első és másodemeleti folyosókon mindenütt vízvezetékcsapok fényeskednek, a folyosók asztalszerű mozaikkal vannak padozva, a cellaajtók furfangosan záródnak és nyílnak. Érdekesek a magánczellák. Mindegyikben van egy szép kis vaskályha. A négyszögletes ablak magasan áll, nem látni ki rajta, de sok világosságot bocsájt be, ha rajta nincs a teljes sötétséget előidéző lemez. A falon egy szellőztető van, tetszés szerint nyitható ablakocska, ahol az ételt kapja a rab. Nem utolsó a fürdőszoba sem. Szép fehérre zománczolt kádak vannak egymás mellett, előttük a vízmelegítő gépezet hőmérővel, igazán a legnagyobb kényelmet biztosítja kedves rabjainknak. A fogház a legnagyobb kényelemmel 200 rabnak adhat szállást, szükség esetén azonban a számot meg lehet kétszerezni.“