1895. március 21-én a Győri Közlöny írt arról, hogy a Rábaközi Babóth község csak az új találmánynak, a telefonnak köszönhette megmenekülését a Marcal áradásától. Ezen értesítették ugyanis a győri alispánt, hogy időben kezdjék meg a védekezést a falu határában.

Az első interurbán összeköttetés hazánkban másfél évvel korábban jött létre Budapest, Pozsony, Győr, Szeged, Arad és Temesvár között. December 3-án a győri postahivatalban Zechmeister Károly polgármester, Laszberg Rudolf gróf főispán és még néhány jeles polgár várta izgatottan, hogy megszólaljon a telefonkészülék. Pontban 10 órakor délelőtt végre meghallották a csengettyűt, és amikor felemelték a kagylót, a következő szavakat hallhatták: „Halló Győr! Kérem Laszberg gróf főispán úr ő méltóságát!” Aztán Lukács Béla kereskedelmi miniszter a következő szavakkal köszöntötte a telefon túlsó végein összegyűlt méltóságokat: „Midőn az első szavakat küldöm sok száz meg száz kilométerre az ország különböző vidékeire, üdvözlöm Pozsony, Győr, Arad, Szeged, Temesvár városok közönségét. […] Meg vagyok győződve, hogy ez intézmény a társadalmi, szellemi és anyagi érintkezésnek javára fog válni. Használja mindenki ezen intézményt a közügynek javára! Az így létesített távbeszélőket ezennel megnyitom.”

A miniszter szavait mind az öt városban tisztán és érthetően lehetett hallani. A győri központból Laszberg főispán válaszolt a miniszter üdvözlő szavaira: „Nagyméltóságú miniszter úr! Állandó rekedtségem miatt rövidre szabom szavaimat. Legmélyebb tiszteletét fejezi ki Győrváros törvényhatósága e percben Nagyméltóságodnak, amennyiben oly intézmény nyittatott meg, melynek kiváló fontossága lesz az ipar és kereskedelem, valamint az állam és társadalom életében. Győrváros közönségét a legmélyebb hála tölti el, hogy ebben a kedvezményben részesülhet, s kívánja velem együtt, hogy az Isten Nagyméltóságodat sokáig éltesse, hogy az intézmény fontosságához mért eredményeket mentől nagyobb mértékben elérhesse. Isten éltesse Nagyméltóságodat!”

Délután 4 órakor a sajtó munkatársai kerültek sorra a beszélgetésben. Városunkat Szávay Gyula a Győri Hírlap főszerkesztője képviselte, aki szívélyesen üdvözölte távoli városokban működő kollégáit. A hivatalos köszöntések után magánbeszélgetést folytattak. Élénk derültséget keltett, mikor Szómaházy István, a kitűnő tárcaíró azt kérdezte a telefonhoz szólított és általa rég nem látott győri kollégájától, Lasz Samutól, hogy miért olyan halovány? Az esti órákban aztán a nagyközönség rendelkezése alá bocsátották a postahivatalt, amelyben az „ördöngös masina” elhelyezésre került.