1894. november 4-én - bravúros nyomozást követően - országos hírű betörőt fogott el a győri rendőrség – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.

A 32 éves, szentendrei születésű Exarits János kártyafüggő édesapja minden vagyonát elvesztette, ezért egyáltalán nem foglalkozott gyermekei nevelésével. Miután kamaszkorú fia felköltözött Pestre, cipészinasnak állt. Ott azonban rosszul bántak vele, ezért bosszúból meglopta kenyéradó gazdáját. Ezt követően pincérnek jelentkezett egy kocsmába, de a rablást jóval könnyebb pénzszerzési lehetőségnek gondolva, végleg a bűn útjára lépett. A következő években a Wertheim-kasszák feltörésére „szakosodva”, számtalan betöréses lopást követett el az egész ország területén.

Végül 1890 tavaszán sikerült fülön csípni őt, és a váci fegyházba szállították vizsgálati fogságba. Ám nem sokáig élvezte vendégszeretetüket. Egy napon ugyanis a kéményen át kimászott a tetőre, onnan leugrott az utcára, és egyszerűen elsétált. Négy éven át hiába körözték. Csak azzal hallatott magáról, hogy idővel újabb és újabb cseles betörések történtek.

1894 májusában azonban Szegeden valaki felismerte őt, és miután letartóztatták, a híres Csillagbörtönbe zárták. Alig három hónappal később innen is sikerült meglógnia. Egy napon a börtönudvaron végezte szokásos napi sétáját, és amikor őre egy pillanatra elfordult, átvetette magát a két méter magas kerítésen. Szegeden éppen vásárt tartottak, így könnyedén elvegyült a sokaságban. Végül a Tiszát átúszva menekült el a dél-alföldi városból. Életjelet csak egyszer adott magáról, amikor elküldte kimosott rabruháját a börtön igazgatójának egy levél kíséretében, amelyben megköszönte a „szívélyes vendéglátást, a kosztot és kvartélyt.” Ezt követően tovább folytatta üzelmeit.

Végül a győri rendőrség csapott le rá egy nyilvánosházban, ahol a körözési fotója alapján a tulajdonosnő felismerte őt. Elfogásakor egy pisztolyt, egy konyhakést és több, a betörésekhez használt szerszámot: kasszafúrót, vésőt, kalapácsot, valamint lopott ékszereket is találtak nála. Útban a kapitányság felé – híven önmagához – megpróbált megszökni, de az őrök ezúttal résen voltak. Vallomásában hamis nevet adott meg ugyan, de hamar tisztázták a személyazonosságát. Kihallgatása után egy korábbi bűncselekményének helyszínére, Székesfehérvárra szállították. Ott egy becsempészett létra segítségével majdnem újra meglógott a fegyintézetből, de egy szemfüles börtönőrnek sikerült letepernie őt. Exaritsot végül hét év fegyházra ítélték. További sorsa ismeretlen.