Az első magyarországi szegénygyermek-klinika alapítója, a kopogtatásos vizsgálat és az elsők között gégemetszést végző orvosok egyike volt Schöpf-Merei Ágost. Róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1804. szeptember 24-én Győrben, a mai Rákóczi Ferenc utca 13. szám alatt álló házukban látta meg a napvilágot a világhírű sebész, orthopédus, katonaorvos, gyeremekgyógyász, Schöpf-Merei Ágost. Városunk büszkesége korán árvaságra jutott, de gondoskodó gyámja a legjobb iskolákba járatta őt. Győrben a mai Petőfi tér 1. szám alatt működő régi evangélikus iskola és algimnázium elvégzése után a soproni líceumban folytatta tanulmányait, ahol szintén a kitűnő diákok közt emlegették a nevét. 1832-ben a világhírű páduai egyetemen szerzett orvosdoktori és sebészmesteri oklevelet. Helyi lányt vett feleségül, aki hajlandó volt követni hazájába honvágytól szenvedő urát.
Schöpf autodidakta módon tanulta ki az orthopédia szakterületét, valamint a gyermekgyógyászatot, hogy megvalósíthassa az álmait. 1836-ban aztán saját pénzén nyitott egy magánrendelőt a Dohány utcában. Az 1838-as nagy pesti árvíz azonban szinte teljesen romba döntötte az épületet. Ő azonban nem adta fel. Egy évvel később az Ötpacsirta utcában rendezett be egy lakást egy rendelővel és 12 betegággyal, a Pesti Szegény Gyermekkórházat. Magyarország első, a világ negyedik ilyen jellegű intézményét. Ezt később sikerült kibővítenie. Rövidesen olyan hírnévre tett szert, hogy már külföldről is felkeresték. Régi jóbarátja, Széchenyi István annak ellenére vele műttette meg négyéves kisfia fitymaszűkületét, hogy ő maga a homeopátia híve volt. Schöpf úttörő munkát végzett a „kénégenyként” emlegetett modern altatási módszer alkalmazásában. A betegek vizsgálatánál ő használta először a kopogtatás-hallgatózás módszerét, vezette be a kórházi kórlapot, valamint kancsalságot javító műtéteket is végzett. Elsők közé tartozott Magyarországon, akik szükség esetén gégemetszést végeztek a páciensen.
A lelkiismeretes gyermekorvos 1848. március 15-én a maga visszafogott módján, munkával ünnepelte a forradalom győzelmét. Hazafias módon azonban nevét a német hangzású Schöpft-ről Mereire magyarosította. Amikor megszervezték az országban a nemzetőrséget, rögtön jelentkezett katonaorvosnak valamelyik zászlóaljhoz. Egyelőre azonban nem tartottak igényt a szolgálataira, ezért a gyermekkórházában folytatta áldásos tevékenységét. Csak a szabadságharc utolsó heteiben kapott táborfőorvosi feladatot a főként külföldiekből álló olasz légióban. Itt érte a hír, hogy Szegeden hagyott szeretett feleségét elragadta a rettegett kolera.
A világosi fegyverletétel után sok bajtársával egyetemben a megtorlás elől, gyermekeivel együtt menekült Törökországba. Később tovább utazott Angliába, és végül Manchesterben telepedett le. Ott aztán egy angol szülészorvossal együtt alapítottak magán gyermekkórházat, amely időközben nemzetközi hírnévre tett szert. Végül 1858. március 12-én távozott az élők sorából a közmegbecsülésnek örvendő, győri születésű orvos.