1919. október 17-én, este 7 órakor a győri Lloyd nagytermében lépett fel hatalmas közönség előtt a híres budapesti születésű hipnotizőr, illuzionista, Schenk Jenő, aki lenyűgöző műsorával több, mint egy esztendeje járta már az ország nagyvárosait.
A 31 éves férfi rendőrségi írnokként kezdett dolgozni, majd az Est c. napilapnál kapott gépírói állást. Mindeközben mellékesen ezüstérmet nyert mellúszásban egy országos versenyen, világbajnokságot gyorsírásban, néha pedig hegedűművészként is megmutatta sokoldalú tehetségét.
Országos hírnévre azt követően tett szert, hogy a Tanácsköztársaság bukása után, telepatikus képességeit hangoztatva csinált egyszemélyes előadásokat a szenzációra éhes közönségnek. Műsora három részből állt. Az elsőben kézrátétellel gyógyított, a másodikban egy drótvezetéket használt, végül mindenféle segédeszköz nélkül vette rá a közönségből kiválasztott embereket a legkülönbözőbb feladatok teljesítésére. Médiumok kezét „ragasztotta” össze, másokkal elfelejttette saját nevüket, vagy egy pohár vízzel itatta „részegre” őket. A közönség soraiból bárkit egy szempillantás alatt farkaskutyává változtatott, hogy csak ugatni tudott. Megint másokat közönséges faszékeken lovagoltatott, azt szuggerálva nekik, hogy lóversenyen vannak. A legjobban azon a trükkjén mulattak, amikor valakit arra vett rá, hogy beleszeressen egy cirokseprűbe, amelyet egy szép lánynak vélt. Később két évet töltött Indiában, hogy ott tanulmányozza a jógik tudományát. Új ismereteit aztán világkörüli fellépésein kamatoztatta.
Miután hazatért, az egyre magabiztosabb Schenk rendelőt nyitott, ám egy valódi orvos feljelentette őt kuruzslásért. A tárgyaláson azonban, úgy látszik a bírót is sikerült elkápráztatnia, mert végül felmentették a vádak alól. Ám 1933 februárjában őt is utolérte a végzete. Egy budapesti szállodában bérelt szobát, ahol gyomorgörcsre hivatkozva rumos teát kéretett fel a szobájába. Szomszédjai egész éjjel hallották a nyöszörgését, reggel azonban a szobalány hiába kopogtatott az ajtaján, nem érkezett válasz. Amikor rátörték az ajtót, a fenomént halva találták az ágyon. Éjjeliszekrényén egy üvegcsére leltek, amely egyes vizsgálatok szerint mérget tartalmazhatott. Búcsúlevelet azonban nem hagyott hátra.
Schenk még halálában is okozott bonyodalmakat. Az 1931-es, hírhedt biatorbágyi merénylet börtönben ülő elkövetőjének, Matuska Szilveszternek a felesége ugyanis azt feltételezte, hogy urát Schenk babonázta meg, hogy kövesse el szörnyű tettét. Az örökké nyughatatlan mágus talán azóta is forog a sírjában.
Illusztráció: depositphotos.com