Jövő héten kedd este együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz a délkeleti horizonton, majd szorosan összefonódva emelkednek egyre magasabbra, hajnalban pedig az év egyetlen részleges holdfogyatkozása is megfigyelhető lesz.
Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
A Google nyitóoldala olyan helyzeteket mutat be, melyek a klímaváltozás elleni küzdelemről szólnak.
Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t.
Lassan, de határozottan gyógyul a Földet védelmező ózonréteg, ebben az ütemben mintegy 43 év múlva szűnik meg az Antarktisz feletti ózonlyuk - állapította meg egy új ENSZ környezetvédelmi jelentés.
Szeptember 12-e éjjelén lesz legközelebb bolygónkhoz a majdnem napra pontosan 14 évvel ezelőtt felfedezett égitest.
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
Miközben az emberiség a klíma melegedése miatt aggódik, a tudósok a mélybe és a távoli jövőbe is tekintenek: a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói megállapították, hogy a Föld belseje valószínűleg sokkal gyorsabban hűl, mint azt korábban feltételezték.
Rögbilabda-formájú bolygót fedezett fel a Herkules-csillagképben, mintegy 1800 fényévre a Naprendszertől egy nemzetközi kutatócsoport az exobolygókat kutató Cheops svájci űrteleszkóp segítségével.