Hétfőn kezdődik a csillagászati tavasz
A nappalok a légkör fénytörő hatása miatt valójában már szombat óta hosszabbak, mint az éjszakák.
A nappalok a légkör fénytörő hatása miatt valójában már szombat óta hosszabbak, mint az éjszakák.
Egy japán csillagász, Daichi Fujii, a Hiratsuka Városi Múzeum kurátora a Hold megfigyelésére beállított kamerákkal rögzített egy igen fontos eseményt: 2023. február 23-án, helyi idő szerint 20 óra 14 perckor meteor csapódott a Holdba, az Ideler L kráter közelében.
Zöldes színekben pompázott a sarki fény a svédországi Kiruna fölött, amikor egy meteor szelte át az eget.
Színes mellékholdat lehetett megfigyelni vasárnap este a fátyolfelhős égbolton. Káprázatos színekben pompázott az égi jelenség.
Vasárnap késő este az Időkép több éjjellátó webkamerájának látószögében felvillant a sarki fény. Majd hétfőn a Prédikálószéknél újabb varázslatos felvételt készített a jelenségről az egyik kamera.
Látványos együttállásban lesz részünk szerdán, azaz február 22-én a kora esti órákban. Alkonyat után a 8%-os megvilágítású holdsarlót fogja majd közre a Jupiter és a Vénusz. Az égitestek megfigyeléséhez kedvező időjárás esetén ráadásul semmilyen segédeszköz nem kell majd, szabad szemmel is szépen látható lesz.
Már készülnek a képek a fényes zöld sávval feltűnő C/2022 E3 (ZTF)-üstökösről, ami február 1-jén kerül legközelebb a Földhöz.
Ha az időjárás is engedi, Hold-Mars-Fiastyúk együttállást figyelhetünk meg január 30-án az esti, éjszakai égen.
Január végén, február elején olyan látványban lehet részünk, melyben legutóbb a neandervölgyi embereknek volt.
Január 3-áról 4-ére virradó éjjel lesz a Quadrantidák meteorraj maximuma.