A Győri Édes legutóbbi adásában Pongráczné Győri Boglárka és Pongrácz Máté voltak a vendégek, akikkel a húsvét valódi üzenetéről beszélgettünk – túl a sonkán, kalácson és hímes tojásokon.
Győri Édes „Maszk nélkül” sorozatának vendége ezúttal Kelemen Márk, aki egyetemi gyakorlatát a Győri Nemzeti Színházban tölti. A beszélgetés során nemcsak a színpadról, hanem az életről is szó esett – arról az időszakról, amikor a színház már több mint iskola, de még nem egészen hivatás.
Takács Zoltán 1986 óta a Győri Nemzeti Színház meghatározó alakja. Gyermekszínészként kezdte, majd statisztált, később pedig a színház kórusának tagja lett. Az évek során asszisztensként is kipróbálhatta magát, sőt, egy éve főszerepben is bemutatkozott.
Gerbert Judit 12 éven át volt a Győri Nemzeti Színház társulatának tagja, ám a várt nagy áttörés elmaradt. Ígéretek, remények, majd csalódások sora után úgy döntött, elhagyja a színházat, és új utat keres. Végül rátalált a kisgyermekkori művészeti nevelésre, ahol igazán kiteljesedhet.
Végh Lajos festőművész már gyermekként tudta, hogy az alkotás az élete. Hetedikesként már a budapesti művészkörökben mozgott, mestereket keresett, tanult, fejlődött. Nemcsak festő és grafikus lett, hanem egy olyan művészeti ágat is megalkotott, amely világviszonylatban is újdonságnak számít: a homokanimációt.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának negyedéves színészosztályával hétről hétre mélyebb bepillantást nyerünk a színészpalánták világába. Ezúttal Gyöngyössy Csenge mesél arról, miért választotta ezt a pályát, hogyan küzd meg az egyetemi évek kihívásaival, és milyen érzés a diploma küszöbén állni.
Hajdu Tibor nem mindennapi vállalkozásba fogott: egyedül áll színpadra, hogy Shakespeare III. Richárdját újragondolt formában, monodrámaként keltse életre a Padlásszínházban. A rendező, Zakariás Zalán különleges koncepcióval álmodta meg az előadást – a modern technológia teljes arzenáljával teszi még közelebbivé a fiatalok számára.
A színház világa néha különös játékot űz az idővel. Mihályi Orsi számára egy pillanat alatt ugrott vissza több mint két évtized, amikor a Győri Nemzeti Színházban találkozott a fiatal színészhallgatóval, Földi Csengével.
Gyimesi Ádám már ötévesen tudta, hogy színész szeretne lenni. Miután számtalanszor végignézte Kemény Henrik legendás Vitéz László-előadását, otthon bábelőadásokat tartott, és nem volt kérdés számára, hogy a színház az ő világa. Bár édesapja orvos, édesanyja tanár, szülei az első perctől kezdve teljes mértékben támogatták az álmait.
Maczky-Kő Bálint egy igazi művész család sarja. Édesapja, Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, édesanyja Halassy Csilla szintén ezen a pályán alkotott. Testvérei közül többen is a művészetet választották, míg egyik bátyja a sport világában találta meg a helyét. De milyen egy ilyen közegben felnőni?