Szabó Gyula Szent László díjas építész, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke látogatott ismét rádiónk szerkesztőségébe, hogy beszámoljon a 80 évvel ezelőtti angolszász bombázások kronológikus történéseiről, családi szálakat is megpendítve.
Az iráni légvédelem működésbe lépése okozta a robbanások zaját Iszfahán körzetében – közölte egy iráni tisztviselő a Reuters hírügynökséggel péntek hajnalban.
A Kossuth Rádió reggeli műsorában adott péntek reggel interjút a kormányfő. Orbán Viktor a napokban az uniós csúcson tárgyalt főbb témákról beszélt, így szó esett a háborús konfliktusokról, azok hatásairól, a migrációról, de gazdasági kérdéseket is érintett a miniszterelnök. Mint mondta: a világ veszélyes hellyé vált és mindenki attól retteg, hogy az izraeli háború átcsaphat egy államok közti háborúvá.
A miniszterelnök utasítást adott a belügyminiszternek és a terrorelhárítás vezetőinek, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják. Orbán Viktor kedden Brüsszelben európai vezetőkkel tekinti át a kialakult háborús helyzetet.
Nem küldünk katonákat és fegyvereket az ukrajnai háborúba, és a béke pártján állunk - hangsúlyozta Menczer Tamás, a Fidesz képviselője hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
1944. április 13-án több mint 500 halálos áldozatot követelő bombatámadás érte Győrt. Egész nap zajlottak a megemlékezések városszerte, a főhajtás pedig a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum nagyszabású kiállításmegnyitójával ért véget, ahol 24-szer a pokolban, Győr II. világháborús bombázásai címmel nyílt tárlat.
A háború és béke kérdése sorsdöntő lesz a következő időszakban - erről és a migráció okozta problémákról is beszélt Gulyás Gergely a Kormányinfón. Csütörtökön kivételesen Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter is részt vett a találkozón.
A többi között az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet november 19-ig történő meghosszabbításáról is dönthet szerdán az Országgyűlés, valamint arról is, hogy 18 év alattiaknak szabad-e energiaitalt eladni.
Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
Magyarország alapvető érdeke az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, a béketárgyalások megkezdése, mert minden egyes nap, amely háborúval telik a közvetlen szomszédságában, egyre közelebb hozza a harmadik világháború rémképét - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.