Alapvetően a téli időszakban a hazánkban telelő, vagy átvonuló madarak etetése nem feltétlenül szükséges. Evolúciós alkalmazkodásuk révén emberi segítség nélkül is megélik a telet. A téli madáretetés azonban hozzájárulhat a zordabb időjárás átvészeléséhez, a madárvilág megismeréséhez, és védelmükhöz ismereteket is adhat.
A hőség az állatokat sem kíméli. A Fióka- és Madármentés közösségi oldala hívta fel a figyelmet arra, hogyan kell cselekedni, ha bajba jutott madarat találunk.
Győrig Előd, a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportjának vezetőségi tagja már nagyon fiatalon ennek a hivatásnak hódolt, hiszen 15 évesen az első csoport vezetésével megszerettette a hallgatóságot a madarak világával. A mélyinterjúban szó esett a június 15-i III. Szanyi Gólyafesztiválról, a madarak gyűrűzésének utánozhatatlan érzéséről, a költési, vándorlási időszakról.
A Magyar Madártani Egyesület felhívásának lényege, hogy nem szabad kapkodni, ha elárvultnak tűnő madárfiókát találunk.
A Győrszentiváni Beszélgető és Információs Csoport számolt be az örömhírről, miszerint hosszú útjáról hazatérve gólya "asszonyság" is megérkezett a szentiváni fészekbe.
Ahogy tavaly, úgy idén is Rábapatonára érkezett az első gólya a régióban.
Különösen enyhe időjárást hozott az idei február, és bizony ezt nem csak mi érezzük a bőrünkön. Vármegyénkbe február 26-án érkezett az első gólya, mégpedig a rábaközi Szanyba.
Ismételten megszervezi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a telelő erdei fülesbaglyok téli számolását és ebben a lakosság segítségét is kérik, mert szeretnének minél pontosabb képet kapni a telelő baglyok állományáról.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben - közölte szerdán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely szerint a faj megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége, mert a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.
Még 2021-ben gyűrűzték meg itthon azt a madarat, amit most Svédországban is lefotóztak.