Boldoggá avatásának 23. évfordulóján, november 9-én ünnepi kiállítás megnyitóval és szentmisével emlékeztek Apor Vilmos püspökre a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
A terrortámadás mindössze néhány órával a koronavírus-járvány megfékezését célzó részleges karantén életbe lépése előtt történt, hétfőn este nyolc óra körül.
Megdöbbentő, felkavaró, elgondolkodtató a megújult Boldog Apor Vilmos emlékkiállítás. Látjuk a golyónyomokat, halljuk a püspök utolsó szavait, az emlékezők vallomásait, vetített képek, különböző fény- és hangeffektusok hatnak a látogatókra. A püspökvár pincéjében, a vértanúság helyszínén, november 10-től látogatható a tárlat, amely a legmodernebb kiállítás-technikai eszközökkel kelti életre Boldog Apor Vilmos korát és a püspök személyes életútját.
A város minden évben megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc „Hazánk” című győri újságjáról és annak hős íróiról, amely a forradalom leverése után „a forradalom lapja” lett.
Felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját ma reggel a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezve. A Terror Háza Múzeumnál és a Szent István-bazilikánál gyertyát gyújthatnak a megemlékezők a nemzeti gyásznapon.
Halottak napja alkalmából rendezett megemlékezést és koszorúzási ünnepséget a Győri Önkormányzat a Nádorvárosi Köztemetőben csütörtökön.
Kolozsváry Ernő, a rendszerváltás utáni szabad Magyarország első győri polgármestere kezdeményezésére Deim Pál Kossuth-díjas szobrászművész az ország talán legszebb 1956-os emlékművét készítette el Győrben – fogalmazott egy korabeli méltatásában P. Szabó Ernő műkritikus, esztéta.
A járványhelyzet miatt az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján is jellemzően online emlékezett az ország. A koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs Orbán Viktor miniszterelnök részvételével a pénteki nemzeti ünnepen is ülésezett.
Nem hivatalos történelmi álláspont, de igaz, hogy Győr az 1956-os forradalom második fővárosa volt. Legismertebb érdeme, hogy itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács, melyhez még a Tiszántúlról is csatlakoztak megyék. Bana József történész, kutató, a Győri Városi Levéltár igazgatója egyetemen oktatja azt a korszakot, melyben kitört a zsarnokságot a középen lyukas zászló jelképével megtagadó, új nemzeti identitást kereső forradalom. Vele beszélgettünk.