Egy régi mondás szerint a gyermek 7 éves koráig Isten tenyerén él. Ez alatt az idő alatt pedig egyetlen feladata van, hogy megismerje az őt körülvevő világot, leginkább a játék révén.
A legenda szerint egy brahmin, vagyis tanult ember találta fel a sakkot. Az eredetileg Perzsiából származó táblajáték arab közvetítéssel jutott el Európába, s fokozatosan meghódította a kontinenst. Magyarországon Károly Róbert már 1335-ben sakk-készletet adományozott cseh kollégájának, Lajos királynak. A játék népszerűsége hosszú évszázadok óta töretlen, hiszen kortól és nemtől függetlenül pallérozza az elmét és kiváló szórakozást nyújt.
A nyár tele van veszéllyel, kezdve azzal, hogy sok szülő ilyenkor egyedül hagyja otthon a gyermekét. Azt hisszük, saját lakásunk falai között biztonságban tudhatjuk őket, pedig gyakran ilyenkor is előfordulhat baj.
„Nem én voltam, hanem a Dudi, ő mondta, hogy szabjam szét a papírokat, mert jó móka” – mondta a négyéves Eszter, miután anyukája rajtakapta, hogy a kislány egy tépett papírkupacon ül. Dudi egy elképzelt kis barát, akinek Eszter gyakran megterít a játékkonyhában, s akivel gyakran követnek el huncutságokat. Udvardi-Vörös Zsófia gyermekpszichológussal a gyermekbarátságokról, azok fejlődéséről beszélgettünk.
Kincseket kerestünk, s találtunk a győrújfalui Sudár Birtokon kialakított mesevilágban.
Kevés dolog képes akkora boldogságot okozni a világon, mint egy gyermek várása vagy érkezése. Aztán van olyan, hogy ez az öröm egy pillanat alatt szertefoszlik, rútul arcul csap az élet illékonysága. A tragédia olyan lyukat éget a lelkekben, amit senkinek nem lenne szabad megtapasztalnia. Mégis rengetegen cipelnek magukkal ilyen súlyos terheket. Le kell ezeket tenni? Nem is lehet, a veszteség, a „vendégbabák látogatása” elkíséri a szülőt az élete végéig. Valahogy fel kell dolgozni a tragédiát, különben hosszú távon a családi béke is meginoghat.
A gyerekekben 6-7 éves korukra már kialakul az igény, hogy „nagylányosabb” vagy „nagyfiúsabb” környezetet szeretnének. Ilyenkor kezdik az iskolát, ami szintén okot ad arra, hogy a korábbi „babaszobát” újragondolja a szülő. Hogyan alakíthatunk olyan miliőt, amiben a játék és a tanulásra való ösztönzés is elfér egymás mellett? Tápler-Kapinya Tünde belsőépítész, látványtervező segített ebben.
A babajelbeszéd hatékonyságát bizonyítja, hogy már több mint negyven éve segíti a gyermek és a szülő közötti kommunikációt, mélyíti a köztük lévő köteléket. Azok a kisbabák, akik elsajátítják és alkalmazzák a jelelést, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, kevesebbet sírnak.
Anya és baba nyugodtan fordultak egymás felé, a kis izgága test lélegzetről lélegzetre, kortyról kortyra nyugodott meg, ahogy betöltötte száját az anyatej íze. Sajnos vannak, akiknél nehézségek árnyalják a gyönyörű pillanatokat. Albert Nórával, szülés- és gyermekágy-felkészítő trénerrel, gyermekágy- és szoptatástámogató dúlával beszélgettünk az augusztus elsejei anyatejes táplálás világnapja alkalmából a szoptatásról, annak nehézségeiről.
„A szülést követően a nőknek mintegy 50-85 százaléka enyhén lehangolttá, instabillá, érzékennyé válhat. Ez jó esetben hamar oldódik, azonban fennmaradásakor gyermekágyi depresszióról beszélhetünk” – mondta a jelenségről Domonics Gyöngyi pszichológus.