Középszinten háromórás, emelt szinten négyórás számonkérés vár a végzős diákokra. Legális puskaként ott az atlasz – de érdemes tudni is, hogy kell használni.
Az MCC győri képzési központjában mutatták be Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944-1945 című könyvét.
Május 9-én, kedden 18 órától Szent Korona, Szent Szabadság címmel folytatódik Szántai Lajos előadása Bethlen Gáborról a GYMSM Kereskedelmi és Iparkamara Baross termében.
Április 25-én, kedden 18 óra kerül sor Szántai Lajos előadására a GYMSM Kereskedelmi és Iparkamara Baross-termében.
Fekete nap Győr történelmében 1944. április 13. A szövetséges légierő gépei 15 perc alatt 386 tonna bombát dobtak le, a fő célpont a német repülőket összeszerelő Vagongyár volt.
Újabb érdekes előadásra kerül sor április 12-én az MCC győri képzési központjában.
A Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága, Győr törököktől való visszafoglalása 425. évfordulója alkalmából 2023. március 29-én 18 órakor, a győri Nagyboldogasszony Székesegyházban szentmisével emlékezik meg.
Több szempontból is büszkék lehetünk mi, győriek, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból városunk is kivette részét. Szabó Gyulával, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökével beszélgettünk az időszak történelmi kutatásairól.
Hétfőn minden Petőfi Sándor költőóriás körül forgott a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban. Kétszáz éve született a költő és forradalmár, ez alkalomból pedig projektnapot tartottak az iskolában, ahol interaktív tanórák, foglalkozások, tánc, zene és közös versmondás is szerepelt a programok között. Az intézmény 25 osztálya mintegy körforgásban ment foglalkozásról foglalkozásra, a költőt pedig nem csak irodalmi keretek között idézték meg.
Manapság a forradalom szó meglehetősen mindennapivá vált az életünkben. Beszélünk társadalmi-, technológiai-, divat- és még sorolhatnánk, hogy milyen forradalmakról. Az idősebb generációk fülében még ott cseng az évtizedekig vezérszónak számító „mindennapok forradalmisága”, illetve évente megemlékezünk győztes vagy bukott nemzeti forradalmainkról is. Látszik, hogy társadalmi és gazdasági életünkben a forradalom szót minden nagy horderejű, gyors változáshoz hozzá tudjuk „illeszteni”. Mit is jelent valójában a forradalom szó, illetve a forradalmiság? Mikor épült be a forradalom a hétköznapi tudatunkba és nyelvhasználatunkba? Vajon minden olyan társadalmi-gazdasági változás, amelyet forradalomnak hívunk, az valóban az is? E kérdések mentén tárta fel a forradalmiság témakörét Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója február 22-én a győri MCC-ben. Az előadáson több mint nyolcvan érdeklődő vett részt.