79 éve bombázták szét Győrt
Fekete nap Győr történelmében 1944. április 13. A szövetséges légierő gépei 15 perc alatt 386 tonna bombát dobtak le, a fő célpont a német repülőket összeszerelő Vagongyár volt.
Fekete nap Győr történelmében 1944. április 13. A szövetséges légierő gépei 15 perc alatt 386 tonna bombát dobtak le, a fő célpont a német repülőket összeszerelő Vagongyár volt.
Újabb érdekes előadásra kerül sor április 12-én az MCC győri képzési központjában.
A Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága, Győr törököktől való visszafoglalása 425. évfordulója alkalmából 2023. március 29-én 18 órakor, a győri Nagyboldogasszony Székesegyházban szentmisével emlékezik meg.
Több szempontból is büszkék lehetünk mi, győriek, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból városunk is kivette részét. Szabó Gyulával, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökével beszélgettünk az időszak történelmi kutatásairól.
Hétfőn minden Petőfi Sándor költőóriás körül forgott a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban. Kétszáz éve született a költő és forradalmár, ez alkalomból pedig projektnapot tartottak az iskolában, ahol interaktív tanórák, foglalkozások, tánc, zene és közös versmondás is szerepelt a programok között. Az intézmény 25 osztálya mintegy körforgásban ment foglalkozásról foglalkozásra, a költőt pedig nem csak irodalmi keretek között idézték meg.
Manapság a forradalom szó meglehetősen mindennapivá vált az életünkben. Beszélünk társadalmi-, technológiai-, divat- és még sorolhatnánk, hogy milyen forradalmakról. Az idősebb generációk fülében még ott cseng az évtizedekig vezérszónak számító „mindennapok forradalmisága”, illetve évente megemlékezünk győztes vagy bukott nemzeti forradalmainkról is. Látszik, hogy társadalmi és gazdasági életünkben a forradalom szót minden nagy horderejű, gyors változáshoz hozzá tudjuk „illeszteni”. Mit is jelent valójában a forradalom szó, illetve a forradalmiság? Mikor épült be a forradalom a hétköznapi tudatunkba és nyelvhasználatunkba? Vajon minden olyan társadalmi-gazdasági változás, amelyet forradalomnak hívunk, az valóban az is? E kérdések mentén tárta fel a forradalmiság témakörét Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója február 22-én a győri MCC-ben. Az előadáson több mint nyolcvan érdeklődő vett részt.
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum összefogásában új szempontok alapján vizsgálják meg az összes, hazai közgyűjteményben őrzött aranybullát, azaz aranyból készült királyi pecsétet. A kutatásban a technológiai területeken egyre meghatározóbb győri Széchenyi István Egyetem is részt vett.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából az idén is számos programmal készül február 20-25. között a Terror Háza Múzeum - közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn a közösségi oldalán.
Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója tart izgalmas előadást az MCC győri képzési központjában.
A kommunista propaganda szerint az ’56-os forradalmat ügynökök szervezték. Valóban igaz ez? Milyen képet festett Magyarországról a CIA és mit tudtak a magyarországi helyzetről az amerikai vezetők? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az előadás során.