A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum összefogásában új szempontok alapján vizsgálják meg az összes, hazai közgyűjteményben őrzött aranybullát, azaz aranyból készült királyi pecsétet. A kutatásban a technológiai területeken egyre meghatározóbb győri Széchenyi István Egyetem is részt vett.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából az idén is számos programmal készül február 20-25. között a Terror Háza Múzeum - közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn a közösségi oldalán.
Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója tart izgalmas előadást az MCC győri képzési központjában.
A kommunista propaganda szerint az ’56-os forradalmat ügynökök szervezték. Valóban igaz ez? Milyen képet festett Magyarországról a CIA és mit tudtak a magyarországi helyzetről az amerikai vezetők? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az előadás során.
A szörnyű veszteség egész Európáé, az egész világé, a magyar zsidóságot ért veszteség pedig az egész nemzet örök vesztesége - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, amelyet a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány szervezett pénteken Budapesten.
A győri székesegyházban szentmisével emlékeztek a nyolcvan évvel ezelőtti tragédiára. Mint ismeretes, 1943. január 12-én a keleti frontra küldött 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült a Don-kanyarban. Az óriási túlerő, az embertelen körülmények és nem megfelelő felszerelés következtében mintegy ötvenezer katona vesztette életét, majdnem ugyanennyien megsebesültek, a hadifogságba esettek száma pedig elérte a huszonnyolcezret.
Két nap múlva, január 12-én emlékezünk a doni áttörésre, történelmünk egyik legsúlyosabb tragédiájára, amikor a 2. magyar hadsereg közel 130 ezer embert veszített. De mi is történt pontosan 1942-43 telén?
A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI).
A győri cégérek valaha európai szinten híresek, jegyzettek voltak, mint az Aranyhajó, vagy a Vastuskó. A mai napig számos cégér színesíti a győri belváros utcaképét, hírül adva a járókelőknek milyen áruval, vagy szolgáltatással találkoznak a cégér melletti ajtón belépve.
A kisbabák többségét édesanyjuk a mai napig vízszintes testhelyzetben hozza a világra, és ez a történészek szerint régebbre vezethető vissza, mint azt sokan gondolnánk.